Ezen vonat már korán reggel rendelkezésre állván, a mintegy 70 főből álló részint teljes diszbe, részint szalonképesen öltözött deputáczió 2 első, 1 másod és 2 harmadosztályú kocsival reggel 8 órakor indult ki a szeredai pályaudvarból, mely deputácziónak élén a vármegye fő- és alispánja állottak s a melyben képviselve volt a kir. törvényszék annak elnökével s több biró tagjával, a kir. járásbiróság, honvédség, csendőrség, erdő- és épitészeti hivatalok, a papság s egyes tanintézetek, valamint az ügyvédi kar és a vasútépitő vállalat alkalmazottjai nemkülönben az államvasutak igazgatósága részéről kirendelt épitőfelügyelőség.

A kellő gyorsasággal haladó vonat 9 óra 8 perczkor érkezett be a tusnád-alvégi pályaudvarba, mely különös gonddal s a fürdői jellegnek megfelelőleg két nyilt csarnokkal van a pályaudvar fölötti magaslaton épitve, s melylyel szemben a nyugati oldalon fantasztikus képet nyujt a „Sólyomkő” égnek meredő sziklafala. A pályaház végében zöld galyakkal és nemzeti zászlókkal valamint az ország czimerével ellátott diszkapu volt épitve „Isten hozott” felirattal.

A küldöttség itt kiszállván a vonatból, egyik része a vasuti váróteremben helyezkedett el, a más része pedig kibékülendő a sietős ut miatt üresen hagyott gyomorral, a fürdő elhagyatott hoteleit kereste fel.

Csaknem két órai várakozás után a kétoldali erdőkoszoruzta hegyek oldalairól visszaverődő dübörgés és egy éles fütty jelezte a Sepsi-Szentgyörgyről kiindult vonat érkezetét, mely 11 óra 20 perczkor érkezett be a pályaudvarba dynamit-lövegek hatalmas durrogásai között. A küldöttség a pályaudvar alsó végén állott sorfalat s hatalmas éljennel fogadta az érkezőket, mikor is a megállott vonat utolsó kocsijából kilépett Dániel Ernő kereskedelmi miniszter s kiséretének egy része, kik körül több budapesti és kolozsvári hirlapiró sorakozott, s Becze Antal alispán a következő beszédet intézte:

Nmltgu kereskedelemügyi miniszter ur!

Csikvármegye küldöttsége szabadságot vesz magának nehány perczre feltartóztatni Nmltgodat e vármegye határán, mintegy jelezni kivánván ezáltal azt, hogy ha másfél ezred év óta az önálló székely faj engedélye nélkül nem lehetett megközeliteni Erdély déli és keleti szorosain a haza földjét, ugy e hatalomnak alárendelje azt a világhóditó gőzerőt is, mely hazánkban a Nmltgod vezetése alatt álló minisztérium szabályozó kezeire bizatott. És a székely büszkeségnek e téren talán ez az utolsó fellobbanása, mert a mint a kereskedelem és iparnak ama kazánból kiomló töményfüstje mai nap elárasztja az Olt völgyét, kiszorítva lesz azáltal lassankint onnan mindaz, mi az önmagából kifejlett kézi szorgalom nymbuszával övezte idáig a székely nevet és helyét elfoglalja az a beszédes gyáripar, mely hivatva lesz e vasszorgalmu népnek az értéktelen látszat helyett jóllétet és vagyonosodást biztositani. Egyelőre fájni fog, midőn esténkint a hegytetőkön kigyuladó őrtüzek világánál a szádok kürtök mélabús zenéje mellett felébredő emlékeinket szétrebbenti a gőzsip sipolta visszhangja s fájni fog nevezetesen nekünk már megderesedett férfiaknak a mult emlékeivel való társalgás megszakitása; de midőn látjuk, hogy gyermekeink és unokáink a mivelt nyugodt intézményeibe átmenet nélkül bevonattak a nélkül, hogy a sziveikbe cseppenkint beoltott hazaszeretet tüze elhamvadhatna; örömkönyeket hullatunk és áldást kérünk Istentől a nagy munkára és áldást kérünk istentől azokra, kik e nagy munkának kezdeményezői és vezetői voltak. Áldást kérünk első sorban Nagyméltóságodra, ki a székely történelem negyedik szakát mai nappal megnyitotta. Legyen üdvözölve Nmltgod Csikvármegye közönsége által s fogadja el hamisitatlan ragaszkodásunk kifejezését.

Haladjon tovább Nmltgod, foglalja el kis országunkat a világforgalom számára, önként adjuk át, mi magunknak csak annyit tartunk fenn, hogy jövőre is őrködhessünk az ország keleti határán, mert erre a magyar államnak a második milleniumban is szüksége lesz.

A miniszter rövid de hatásos szavakban köszönte meg a szives fogadtatást s örömének adott kifejezést a fölött, hogy azon nép körébe jöhetett, melynek szorgalmáról s munkásságáról oly sok szépet hallott. A miniszter rövid és hatásos beszédét lelkes éljenzéssel honorálta a diszes közönség.

A miniszter kiséretében ott voltak: Josipovics Imre, Horvát-Szlavon-Dalmát miniszter, Vörös László államtitkár, Lukács Béla volt kereskedelmi miniszter, Ludvigh Gyula a magyar államvasutak elnök-igazgatója, Gajári Ödön, Bessenyei Ferencz, Beöthy Algernon, Győrffy Gyula, dr. Egyedi Arthur, Székely György, Béldi László, Sándor József, Weisz Berthold, Neumann Armin, Benke Gyula, Beksics Gusztáv, Pap Samu, Dániel Gábor, Hegedüs Béla, Purgly Sándor, Melczer Géza, Pap Géza, Nagy Mihály, Pildner országgyülési képviselők; Prokopius Béla miniszt. s. fogalmazó, Felszeghy Ferencz iparfelügyelő, Mantuano Rezső miniszt. s. fogalmazó, Barta Manó, Boross Samu, Sturm Albert hirlapirók; Tauszig [?] B. Hugó a marosvásárhelyi iparkamara elnöke; továbbá br Dániel miniszter két felnőtt fia. Háromszékmegyének, élén a fő- és alispánnal, számos notabilitása és igen sok budapesti és kolozsvári kiránduló, számszerint mintegy százan s 12 óra után 25 perczczel indult ki a több kocsival megtoldott vonat a tusnádvégi állomásról, hogy folytassa utját a végczél felé.

Utközben az ujtusnádi, verebesi, szentsimoni és szentkirályi állomásokon, melyeknél a vonat megállott, ünnepi ruhába öltözött nyüzsgő nagy közönség várakozott az érkezőkre, mindenhol hatalmas éljenzéssel fogadván a minisztert és kiséretét. Uj-Tusnádon Ferenczy Béla körjegyző üdvözölte a minisztert, — Szent-Simonon Bálint Lajos csatószegi lelkész gyönyörü beszédben fejezte ki a lakosság érzelmeit. Ugyanitt főispán ur ő méltósága bemutatta a miniszternek Székely Ignáczot, a Csikmegyei Erdőipar r. t. igazgatóját, kitől a miniszter arról tudakozódott, hogy van-e már nagy mennyiségű fa-anyag az állomáson szállitásra előkészitve. Székely igazgató azon felvilágositást adta, hogy a szentsimoni állomáson kb. 500 waggon, a csobányosi fürészeknél további 500 waggon van elszállitásra megjegyezvén, hogy nagyon kivánatos volna, ha a román csatlakozás (Gyimestől Oknáig) mielőbb elkészülni, hogy az anyagot ezen vonalon Galaczra lehetne szállitani, a honnét az Aldunán és tengeren át nemcsak a Keletre, hanem Olasz- és Francziaországba is lehetséges volna az eladás, Gyimesen át a távolság Galaczra 100 kilométerrel kisebb mint Predeálon át. A miniszter azon megnyugtató választ adta, hogy a román csatlakozás Gyimesen át jövő év végéig román részen is készen lesz. Azután kezet nyujtva az igazgatónak, beszállt a kupéba.

Szentkirályon György Ágoston községi biró tolmácsolta a nép háláját, hol a helybeli zenekar közremüködésével szép fogadtatásban részesült a vonat közönsége. Mindenik köszöntésre a miniszter meleghangon válaszolt.

Már kettőre járt az óra délután, mikor a csik-szeredai állomásra a nemzeti zászlókkal és fenyőgalyakkal diszitett vonat mozsárlövések között berobogott a több száz főre rugó helybeli és vidéki lakosság sürü éljenzése és örömrivalgása között, hol a diszes közönség a kocsikból kiszállván, Éltes Jakab városi polgármester lépett a miniszter elé s fogadta rövid beszéddel az érkezőket és üdvözölte a város nevében a  minisztert és magas kíséretét.

Ennek megtörténte után a magas vendégek és kisérete kocsikra ültek s az élükön haladó városi lovas bandériummal a polgári leányiskola szépen feldiszitett épületéhez hajtattak, melynek lépcsőzetén két oldalt a leányiskola növendékei képeztek sorfalat s az intézet igazgató-tanitónője s kartársai fogadták a belépő vendégeket.

A miniszter és kisérete az igazgatónő lakásán helyezkedtek el s kis idő mulva a mellékhelyiségben tisztelgésre gyültek össze a hatóságok és testületek küldöttei, kiknek nevében Mikó Bálint főispán ur igen szép beszédet intézett a miniszterhez lelkes éljenzések kiséretében.

Miután a miniszter szives szavakban fejezte ki köszönetét a lelkes és eddig ritkán tapasztalt fogadtatásért, kezdetét vette a vendégek tiszteletére rendezett villás reggeli, melyen 140-en vettek részt. A harmadik fogásnál Mikó Bálint főispán állott fel, kinek jobbján Dániel Ernő, balján Josipovics Imre miniszterek foglaltak helyet, s ékes szavakban mondott felköszöntőt az uralkodó családra, mit a nagy közönség állva hallgatott és lelkesen megéljenzett. Ezután egymást érték a szebbnél-szebb felköszöntők. Dániel Ernő miniszter a megye közönségét, Becze Antal alispán Dániel minisztert, Gyárfás László törvényszéki elnök Josipovics minisztert, Josipovics miniszter a székely népet, Mihály Ferencz főjegyző Lukács Béla volt minisztert, Lukács Béla a Kereskedelmi minisztert, Bartha Ignácz kir. ügyész Vörös László államtitkárt, Győrffy Gyula Ludvigh Gyulát, Vörös államtitkár Mikó Bálint főispánt, Beöthy Algernon képviselő Becze Antal alispánt, Baktsi Gáspár közjegyző az országgyülési képviselőket és dr. Otrobán Nándor a megye közönségét köszöntötte föl.

Ezután a miniszter és kisérete, előbbi kivánságára gyalog visszautazott a vasutállomásra, honnan délután 6 órakor a diszes vonat vissza indult a nagy közönség lelkes éljenzéstől kisérve Sepsi-Szentgyörgyre, hol ebéddel várták az illusztris társaságot."

[Csiki Lapok, IX. évfolyam, 14. szám, Csik-Szereda, 1897. április 7.]