"A Kossuth utcában..."

T. szerkesztő ur!

Engedje meg, hogy becses lapjában azon szerény kérdést intézhessem az igen tisztelt államépitészeti hivatalhoz, hogy vajjon az állami utat nem lehetne-e Cs.-Szeredában a kőhidtól a templomig olyképen megigazittatni, hogy azon terhes szekérrel, fahordó szánnal stb. kinlódások nélkül is lehessen járni? Az ut közepe ugyanis annyira fel van töltve és az oldalak a szánkázó gyerekek által megsikitva, hogy midőn kerülés alkalmával a szekér vagy szán kissé oldalra kell hogy térjen, ugy-ugy begördül az ember lovastól, szánostól és szekerestől a sánczokig, hogy alig tud onnan kitápászkodni, különösen ha gyenge marhái vannak, mint jó magamnak is.

Csik-Szereda, 1882. jan. 3.

Egy marhás gazda.

[Székelyföld, I. évfolyam, 4. szám, Kézdi-Vásárhely, 1882. január 7.]

A Kossuth utcát 1902 szeptemberéig  fő utcának nevezték. 

["Van szerencsém értesiteni, hogy a legujabb technikai eszközeimmel felszerelve, mai napon Kolozsvárról ide érkeztem és a fő-utczában Erős István ur házában időm rövidsége miatt csakis 5 napig, azaz folyó hó 7-től 13-ig fogok a fogászatból rendelni..." 

Csiki Lapok I. évfolyam, 32. szám, Csik-Szereda, 1889. augusztus 7.]

Dr. Újfalusi Jenő polgármester 1902. szeptember 19-én, Kossuth Lajos születésének 100. évfordulója alkalmából tartott városi képviselőtestületi díszgyűlésen javasolta, hogy: 

„Végre, hogy eme fogadalmunkra külső jel is emlékeztessen, nevezzük el a jelenlegi fő-utczát »Kossuth Lajos utczának«.”

„A polgármester által előterjesztett indítványokat a képviselőtestületi gyűlés nagy éljenzések között egyhangulag elfogadta.” 

[Csiki Lapok, XIV. évfolyam, 39. szám, Csik-Szereda, 1902. szeptember 24. ]