T. Nagy Imre
T. Nagy Imre
(1849. május 16., Csíksomlyó – 1931. június 27., Csíkszereda)
„Igyekeztem megtartani, amit apám reám bízott.”
[A neve elé tett T betű (Tivai) Csíkszentkirály Tiva-tízesének nevéből származik.]
Embedded Files
„Somlyón, a patak kanyarulatánál lévő híd mellett, két százados fűzfa árnyékában, magas tornácos házban született […] 1849 május 16-án, míg apja hadnagyi rangban Gál Sándor legendás csapatával küzdött népe szabadságáért.”
[Kovács Károly: T. Nagy Imre – Hargita, 1969. május 17.]
„Betűvetést Csíkszentkirályon tanult a »mesturam iskolájában« évenként »hólerekedéstől bárányfűre menésig«.”
[Kovács Károly: T. Nagy Imre]
„Már gimnazistaként szerette a színházat, gyűjtötte a helyi népszokásokat, a tájnyelv sajátos szókincsét. E témakörökben a korszak számos lapjában közölte írásait.”
[Hargita megyei személyiségek adatbázisa]
„Iskolai tanulmányait a csiksomlyói gimnáziumban elvégezvén, [1868-ban] beiratkozott a [kolozsvári] egyetem jogi fakultására.”
[Név nélkül: Bethlenfalvi és tivai Nagy Imre 1849-1931 – Csiki Lapok, 1931. július 5.]
„Ebben az időszakban is tevékenyen részt vett a művelődési életben, gyűjtései mellett elbeszéléseket, humoros karcolatokat közölt, gyakran álnéven, a Magyar Néplap, a Hazánk s a Külföld, a Pesti Hírlap, a Magyar Polgár, a Hon, az Erdély, a Pesti Napló és más korabeli kiadványok hasábjain.”
[Hargita megyei személyiségek adatbázisa]
A jogi fakultás elvégzése után hazament csíkszentkirályi birtokára.
[Név nélkül: Bethlenfalvi és tivai Nagy Imre 1849-1931]
„Nyáron Csíkszentkirályon gazdálkodott, rossz időben írt, télen pedig városi [csíkszeredai] házában lakott.”
[Hargita megyei személyiségek adatbázisa]
„E házban élt és alkotott Tivai Nagy Imre tanár, író, szerkesztő, mezőgazdász, csíki előljáró”
[Ma Szász Endre utca 29.]
Az 1870-es években [...] az akkor polgárosodó Csik-Szeredában sok területen tevékeny szerepet vállalt.
„A csikvármegyei Magánjavak által a gazdasági felsőnépiskola Csikszeredában felállittatván, oda neveztetett ki tanárnak, ahol egész az iskola megszünéséig mint tanár s később, mint igazgató müködött.”
[Név nélkül: Bethlenfalvi és tivai Nagy Imre 1849-1931]
„A hajdani Vár utcának a Vártérrel való találkozási pontján állt egykor a Gazdasági Felső Népiskola épülete"
[Ismeretlen fényképész felvétele, 1908. Szvoboda József kiadásában megjelent képeslap]
[Az épületet az I. világháborút követő években lebontották. Ma a görögkeleti templom és a szovjet hősök emlékműve áll a helyén.]
A csíki társadalmi életnek
nem csak tevékeny munkása,
hanem egyik irányitója, vezetője volt
[Felvétel forrása: Tivai Nagy Imre: Emlékezés régi csíkiakról - Csíkszereda Kiadóhivatal, 2009]
„1872-ben szervezte a Csikvármegyei Gazdasági Egyesületet, amelynek egész a háboru végéig titkára és elnöke volt.
Tagja volt a vármegyei törvényhatóságnak és közigazgatási bizottságnak s egyszersmind évtizedeken keresztül végezte dijtalanul a vármegyei közgazdasági előadói teendőket.
1878-ban alapitotta néhány társával a [...] csikszeredai Kaszinót, melynek kezdetben jegyzője s később haláláig elnöke volt.
Az ő kezdeményezésével alapitották a gyászos emlékü Csikszeredai Takarékpénztárt, amelyet a rossz vezetés csődbe kergetett s amely neki is sok lelki gyötrelmet és anyagi kárt okozott.
A csikvármegyei Magánjavak kezelésére alakult igazgatótanácsnak is egyideig elnöke, később mindvégig bizottsági tagja volt.”
[Név nélkül: Bethlenfalvi és tivai Nagy Imre 1849-1931]
„1901-ben sikerült Tivai Nagy Imre alelnöknek és Gál József igazgató-pénztárnoknak megvásárolni egy, az intézet céljainak megfelelő ingatlant. 1902-től kezdődően ez lett a Csíkszeredai Takarékpénztár Részvénytársaság székhelye”
[A felvétel és az adatok T. Nagy Imre (szerk.): A Csikszeredai Takarékpénztár Részvénytársaság emlékkönyve fennállásának 25 éves jubileuma alkalmából – Szvoboda Miklós Könyvsajtója, Csikszereda, 1908 műből származnak.]
[Ma Petőfi Sándor utca 25.]
Az 1875-ben megalakult Csíkszeredai Műkedvelő Társulat titkára, később elnöke volt. A társulatnak fontos szerepe volt a helyi műkedvelő színjátszás fejlődésében.
A Csíki Múzeum Egylet alapítója és elnöke volt, az Alcsík ármentesítését célzó Oltvölgyi Víztársulat létrehozója, rendőrkapitány.
[Hargita megyei személyiségek adatbázisa]
„Egyszerüség, szerénység és puritán becsületesség vezette minden lépésében. A társadalmi érintkezésben mindenkivel szemben előzékeny, modora szelid, mondhatni csendes volt. Ugy a magán, mint a közéletben székely véreinek mindenkor és mindenben szivesen állott rendelkezésére. Amit ugy szoktak mondani, hogy »rossz májuság« abból benne semmi sem volt.
A politikában a szabadelvü iránynak és a Tisza-pártnak volt meggyőződéses rendületlen hive. Választások alkalmával a vármegye mindig kiküldötte valamelyik kerületbe elnöknek s ő a kényes feladatot a legnagyobb tapintattal, mindenik párt megelégedésére oldotta meg.”
[Név nélkül: Bethlenfalvi és tivai Nagy Imre 1849-1931]
„Fiatal korában mikor még Csikban a nyomtatott betüt csak a barátok nyomdájából ismerték”, szerkesztette a Kézdi-Vásárhelyen kiadott Székelyföld-et.
[Név nélkül: Bethlenfalvi és tivai Nagy Imre 1849-1931]
A Székelyföld hírlap fejléce
[Forrás: Arcanum Adatbázis Kiadó]
Társszerkesztője volt a Sepsi-Szentgyörgyön kiadott Székely Nemzet-nek.
A Székely Nemzet politikai, társadalmi és közgazdászati lap fejléce
[Forrás: Arcanum Adatbázis Kiadó]
„Ő hozta hozzánk az első nyomdászt, Szabó Lajost, akinek nyomdája leégvén, újból nyomdász után nézett, megnyerte Györgyjakab Mártont, aki egy kis kézi sajtót hozott ide, azzal indították meg Dr. Bocskor Béla főszerkesztése mellett a Csiki Lapok-at.
Szerkesztette és kiadta évtizedeken keresztül a Csiki Gazda című gazdasági néplapot s azt a Gazdasági Egyesület tagjainak díjmentesen adta azért, hogy ismereteiket gyarapítsa s gazdasági haladásra birja.
Munkatársa volt a Kolozsvárt megjelenő Erdélyi Gazdának és a Budapesten megjelenő Közteleknek s számos politikai napilapba állandóan dolgozott.
Cikkeit és tanulmányait a csiki székelység iránti mélységes szeretet hatja át s ez a szeretet irányította mindig közéleti és társadalmi működését.”
[Név nélkül: Bethlenfalvi és tivai Nagy Imre 1849-1931]
„Hirlapokban, folyóiratokban, önálló közgazdasági munkákban ismertette a székelyföld közgazdasági helyzetét s mint annak alapos ismerője e fontos kérdést állandóan felszinen tartotta.”
[Név nélkül: Bethlenfalvi és tivai Nagy Imre 1849-1931]
„A Mezőgazdasági Felső Népiskola igazgatójaként és saját csíkszentkirályi birtokán egyaránt kísérletező mintagazda, vérbeli mezőgazdász volt. Számos gazdasági újítás, kezdeményezés elindítója, támogatója volt.”
[Hargita megyei személyiségek adatbázisa]
„Az 1902-ben szervezett tusnádfürdői Székely Kongresszus előadójaként a Székelyföld mezőgazdaságának szövetkezeti alapon történő megszervezését és a táj iparosítását sürgette, ellenezve a leszegényedett tömegek át- vagy kitelepítését.”
[Hargita megyei személyiségek adatbázisa]
„Hasznos közérdekű, közéleti és társadalmi önzetlen tevékenységét, kiváló munkásságát Őfelsége is honorálta, királyi tanácsossággal tüntette ki.”
[Név nélkül: Bethlenfalvi és tivai Nagy Imre 1849-1931]
1913-ban Budapesten kapta meg a királyi tanácsosi címet.
[Hargita megyei személyiségek adatbázisa]
„Alkotó ember volt, aki késő öregségéig megőrizte szellemi frissességét, érdeklődését minden új iránt. 1931-ben halt meg, gyors lefolyású betegségben. Csíkszentkirályon, a családi sírboltban nyugszik.”
[Hargita megyei személyiségek adatbázisa]
Emlékiratai Cirkálások. Szeredai emlékeimből illetve Csíki Pantheon címmel jelentek meg Csíkszeredában 1925-ben illetve 1943-ban.
[Wikipédia: Tivai Nagy Imre]
T. Nagy Imre: Cirkálások.
Szeredai emlékeimből
[Forrás: Bookline]
A dombormű Sárpátki Zoltán 2019-ben készített alkotása.
bethlenfalvi T. Nagy Imre
„földbirtokos, kir. tanácsos,
v. felsőnépiskolai igazgató,
vármegyei volt közgazdasági előadó,
a csikszeredai Kaszinó,
csikmegyei Gazdasági Egylet,
csiki Muzeum Egylet elnöke
és a csiki Magánjavak Igazgatótanácsának
v. elnöke,
Csikvármegye Törvényhatósági és Közigazgatási Bizottságának
évtizedeken át tagja,
iró,
számos lapnak és közgazdasági folyóiratnak alapitója, szerkesztője, munkatársa,
Csikvármegye régi közéletének nesztora,
hatvanesztendős közérdekü munkássága folyamán
a puritán és önzetlen becsületesség megtestesitője”
[Részlet a család által kiadott gyászjelentésből.
Forrás: Csiki Lapok, 1931. július 5.]
„82 évig szívta a fenyvesek balzsamos levegőjét, s ebből 66 esztendőn át élőszóval és tollal, példaadó szellemi frisseséggel és fáradhatatlan ügybuzgalommal harcolt e vidék gazdasági és közművelődési fellendítéséért, hogy egy gazdag életút végén maga írja meg őszinte vallomással: »Kis ember lévén az eszméimhez való ragaszkodást a szerénység határai közt fékezni tudtam ... Mindenkori munkáimért soha senkitől egy árva garast nem kértem, s természetesen nem is kaptam. Legfennebb azon erkölcsi előnyt nyújtották, hogy azok révén tudósokkal, írókkal, vezető politikusokkal volt módomban összeköttetésbe lépni, kik apró székely kérdésekben véleményemre kíváncsiak lévén, hozzám fordultak.”
[Kovács Károly: T. Nagy Imre]
„x”
[x]
Page updated
Report abuse