"A csikszeredai jégpályán..."
"A mai korcsolyázás sportjának őse volt a glicsozás. Az acél korcsolyának híre se lévén, az egészen fából készült korcsolya pótolta, melyet legtöbbnyire magunk készítettünk, vagy valamely falusi asztalos formált. Talpunk alá csattos szíjjakkal vagy legtöbbnyire kendermadzaggal kötöttük fel. Sík jégen nem igen boldogultunk vele, mert ragadt a jéghez, de az utca haván és az ereszkedő oldalakon kitűnően bevált. Oldalakon, dombokon egy lábunk közé fogott kemény botra ülve szélsebességgel iramodtunk vele a völgybe. Vízszintes úton a korcsolyázás mai tempói szerint haladtunk."
[Forrás: Tivai Nagy Imre: Emlékezés régi csíkiakról - Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996]
"Amíg Csíkban nem kezdtek a jégen acél korcsolyákkal sportolni, addig csak korcsovázott mindenki. Így ejtettük ezt a szót. A korcsova voltaképpen bükkfa-hasábokból tákolt szerszám, melyen cseber vizet, a kisebbeken korsó borvizet és egyéb apró terhet szoktak hordozni. Az ilyen korcsovákon mikor egymást húzogáltuk az úton fel-alá, ezt neveztük korcsovázásnak, valamint azt is, ha ezekkel a korcsovákkal ereszkedtünk (ródliztunk).
[Forrás: Tivai Nagy Imre: Emlékezés régi csíkiakról - Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996]
"Szeredában a legelső korcsolyázó Molnár Lajos (pénzügyigazgató) volt, ki a saját telkén átfolyó patak vizével jeget csinált s ott legelőbb egyedül korcsolyázgatott a 70-es [1870-es - szerk. megjegyz.] években." [Tivai, 1996] A jégpálya az egykori városháza mögötti mezőn, dr. Molnár József telkén volt. [Nagy András, 1995]
Dr. Molnár Lajos (1857/vagy 1855?/-1905)
királyi pénzügyi igazgató, pénzügyi tanácsos, jogász, újságíró, az első magyar atlétikai szakkönyv szerzője
Az 1870-es években az Ő kezdeményezésére indult meg a korcsolyaélet Csíkszeredában. Az új sport hamar közkedveltté vált. 1881-ben megalakult a Csíkszeredai Korcsolyázó Egylet, amelynek elnöki tisztségét Ő töltötte be.
[Forrás: Iváncsó Ádám (2020): Dr. Molnár Lajos, az első magyar sportszakíró - https://sportmuzeum.hu/2021/02/18/dr-molnar-lajos-az-elso-magyar-sportszakiro/]
Ifjabb életében a Budapesten akkor alakult Athletikai Klub megalakulásában vezető szerepet vitt s a klubnak ő volt a legelső titkára. A magyar atlétikáról könyvet is írt.
"Csíkszeredában legelőször ő [Molnár Lajos - szerk. megjegyz.] korcsolyázott acél-korcsolyával, a Molnár doktor csűre hátánál, ami az ő különleges hangulatát egy cseppet sem zavarta. Évek folytán a csoda nézőkből meggyarapodott a résztvevők száma, különösen, mikor nők is részt kezdtek venni a sportban s megalakult a Korcsolyaegylet, amikor Molnár Lajos megszabadult attól, hogy a pályát egyedül tartsa fenn. Legelső követői Kovács Antal, Thaly István, Lázár Domokosné és Pap Domokos voltak."
Az országgyűlési képviselőség fő ambícióját képezvén, nagy politikai harcokat állott ki választások alkalmával, minek árát egy téli választáson megrendült egészségével adta meg.
[Forrás: Tivai Nagy Imre: Emlékezés régi csíkiakról - Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996]
„A csik-szeredai korcsolya-jégpályán f. hó 14-én [vasárnap - szerk. megjegyz.] fényes kivilágitás és zene mellett sikerült jég-ünnepély volt. A tagok ez alkalommal is szép számmal jelentek meg. A hölgyek közül — irja tudósitónk — ott láttuk: Pasku századosné, Dózsáné, Mikó Erzsi, Fenczelné, Biálisné, Miklós Kata, Kelemen Ilka, Filipeskuné, Lászlóné, Miklósi Anna, Fodor Anna, Fodor Róza, Witviczki Emilia, Bistraine stbieket. Az egylet derék elnöke, Molnár Lajos, kinek kezdeményezésére alakult ezelőtt két évvel [1881-ben - szerk. megjegyz.] városunkban az első ily egylet és a ki ennélfogva tulajdonképeni meghonositója e nemes sportnak, ez alkalommal négyeseket is rendezett a pályán, melyek fényes tanuságai voltak hölgyeink korcsolyázási sportban való ügyességének. Ezzel kapcsolatban megemlitjük, hogy ez egylet a farsang folyamában egy nagyobbszerü bált is akar rendezni a várkastély valamelyik termében.”
[Székely Nemzet, I. évfolyam, 11. szám, Sepsi-Szentgyörgy, 1883. január 20., szombat ]
„Jégsport. A csíkszeredai jégpályán, mely társaséletünk egyik kedves gyülhelye szokott lenni naponként élénkebb és élénkebb lesz az élet. E kitünő testedző sportot leányaink, asszonyaink és ifjaink mind többen és többen gyakorolják, úgy, hogy már a jégpálya az üdülő és szórakoztató helyek egyik keresettjévé vált. A tagok száma 70-en fölül van. A korcsolyázás ideje délutánonként van, s különösen ünnepnapokon a jégpályán olyan pezsgő élet van, mely kis városunknak valójában dicsőségére válik. A nők közül a korcsolyázás sportját rendesen űzik és pedig többnyire mindannyian már kiváló ügyességgel: Böjthy Endréné, Sieber főhadnagyné, Brust Elekné, Hary Gézáné, Pap Andrásné, Pap Domokosné, Fodor Róza, Czipera Paula, Becze Ilka, Lukács Juliska, Romfeld Otti, Wellmann Etelka, Lux Róza, Gál Emma, Nagy Krisztina, stb. Azok pedig, a kik nem korcsolyáznak, gyönyörködhetnek a tovasikamlók vig seregében és közbe-közbe meg is szánkáztatnak az előzékeny és szolgálatkész fiatalemberek által. Ugy hogy elmondhatjuk, miszerint a jégpályán a téli időszakban korcsolyázók és nemkorcsolyázók igen vig és mulatságos időtöltést találnak és társaséletünk élénkítésére minél többen adhatnak itt találkát egymásnak társasköreink. Mint halljuk ezután hetenként kétszer csütörtökön és vasárnap zene is fogja élénkiteni a mulatságot s esténként fáklya-világitások és tüzijátékok is fognak rendeztetni a farsang folytán.”
[Csiki Lapok, I. évfolyam, 3. szám, Csik-Szereda, 1889. január 16.]
Jégsport. A csikszeredai korcsolyaegyesület ma deczember 25-én d. u. 2 órakor kezdődőleg a helyi első zenekar közreműködése mellett jégpálya megnyitást rendez, melyre az érdeklődő közönséget tisztelettel meghivja az egyesület nevében: Dr. Bocskor Béla m. elnök, Balló Gábor pénztárnok. Belépődij: személyenkint 20 kr; gyermekek ez összeg felét fizetik.
[Csiki Lapok, I. évfolyam, 52. szám, Csik-Szereda, 1889. deczember 25. ]
Jégsport. Karácsony másodnapján a helybeli korcsolyaegylet megtartotta jégpálya megnyitási ünnepélyét. A pálya megnyitására szépszámban gyültek össze a jégsport kedvelői s jókedvüen iringáltak a csíkszeredai első zenekar által adott zene hangjai mellett majdnem az egész délutáni idő alatt daczára annak, hogy legalább is 20 fok hideg uralkodott s ez nagyon kivánatossá tette a meleg szobát.
[Csiki Lapok, II. évfolyam, 1. szám, Csik-Szereda, 1890. január 1.]
[Vasárnapi Ujság, XXXVII. évfolyam, 48. szám, Budapest, 1890. november 30. ]
A jégpálya megnyitása. (Riport a jégről.) Csikszereda, 1891. január 1.
A sport embereinek van érzékük az idő megválasztásához, a jégre járók vagyis azon tiszteletreméltó urak és hölgyek, kik a korcsolyázás kellemes, nemes és mindenekfelett egészséges művészetét űzik, alig találhattak volna jobb időt, csinosan berendezett jégpályájuk megnyitásához, mint ez év első napját.
Ki jól kezd, jól végez.
A korcsolya-egyesület valóban jól kezdett s bizonnyára jól is fog végezni.
A megnyitásnak minden körülmény kedvezett. A jég tükörsima, rugalmas s alig hagy nyomot rajta a hátán elsikamló korcsola éle. Az idő szép, kellemesen csipős; az erős hideget a magasban uszó ködök némiképpen mérsékelik. A zenekar a zsebretett újévi ajándékok hatása folytán hangulatban van, és a friss levegő ösztönzésére jókedvvel, ropogósan játszik, úgy hogy a végen nemcsak húzza, hanem járja is.
És mennyi látni való!
Ime itt sikamlik el kecses mozdulatokkal egy bájos hölgy, nincsen szüksége támaszra; látszik, hogy már nem idegen a jegen.
Amott két udvarló kiséretében lejt egy kisasszony bátran, ügyesen. – Ez már mestere ez egészséges sportnak, mert két tűz közt is megállja a helyét.
De nini! bodros füst felhőket eregetve egy ur sikamlik, azaz hogy röpül hatalmas kanyarulatokban, lábai és karjai önállólag működnek, mintha csak nem is tartoznának hozzá. Ez a jégpálya művésze. Nagy respektussal viseltetnek iránta, s ha látják gyorsan menekülnek előle ki jobbra, ki balra.
A tuloldalról egy ifju pár közelg, érdekes dolokról beszélhetnek, mert nem veszik észre a veszedelmes művészt, még pár pillanat – karámbol – és történik esemény a jégen.
Amott egy ur a kezdet nehézségével küzködik. Sehogy se tud ura lenni az ördöngös masinának. Az ingatag egyensulyt sokszor alaposan megzavarja a föld vonzó ereje.
Ilyen és ezekhez hasonló képek váltakoznak szüntelen a pálya szélén álló gyalogos korcsolyázók roppant gyönyörüségére.
A megnyitási ünnepélyen igen nagy és szép közönség vett részt s hiszszük, hogy a jégpálya ezután még látogatottabb lesz, mert a rendezőség a hideg iránt érzékenyebbek részére melegedő helyiségröl is gondoskodott.
A megjelent hölgyek névsorát a következőkben közöljük: Balló Katinka, Bartha Ignáczné, Élthes Jakabné, Haydn Hugóné, László Domokosné, Vajna Máli urasszonyok; — Becze Ilka, Burnász Ilona, Gál Margit, Nagy S. Erzsike, Romfeld Otti, Wellmann Etelka kisasszonyok.
Jövőben többször és többet.
Babilás.
[Csiki Lapok, 1891. január 7.]
A fiúkkal egy időben a lányok is csapatot alapítottak. Kevés figyelmet kapott az évek során ez a tény, csak a női jégkorong 1990-es évekbeli újra meghonosodása után került elő pár tény erről az időszakról.
Eleinte csak mókázásokról szólt az egész, fogócskáztak, kergették a korongot, majd a fiúkkal közösen rövid csatákat is vívtak.
Ahogy emlékeztek a régiek, főleg Vákár Lajos, Miklós Gyula és Császár Jenő voltak kaphatók a mókázásokra, és így a lányok is érvényesíthették korcsolyatudásukat. Ezek között a bátor lányok között volt Schmidt Irén, Dávid Erzsébet – Vákár Lajosné, Bözsi néni, Fejér Dóra – Ajtony Árpádné, Veress Magda, Szabó Ilona (Pici), Szopos Mária (Manci), Györgypál Magda, Búzás Rózsi, Czáka Juci és Sprencz Helénke.
Ezt a tevékenységet 1934-ig folytatták, és bár hasonló női csapat Bukarestben is létezett a Tenis Club patronálásában, más települések csapataival soha nem mérkőztek meg.
[Forrás: Csíki Hoki Wiki]
Jégkorongozó hölgyek Csíkszeredában, 1934. január 20.
[Forrás: Bartunek István gyűjteménye]