Vármegyeháza
A vármegyeház építéstörténete
[1884.] július 29-én megalakult az építtető bizottság, melynek tagja volt – többek között – Mikó Bálint főispán, Becze Antal alispán, Erőss Elek, Csíkszereda polgármestere és Hám Ignác királyi mérnök. Az építtető bizottság augusztus 14-én és 29-én tartott ülésein született meg a végleges elhatározás, miszerint „az ujmegyeház a várkastélyal szemben lévő két főtiszti lakás helyére építtessék, a Czikó Sándor-féle telek kibővítésével, s abba a közigazgatáson kívül helyeztessék el a kir. építészeti hivatal, tanfelügyelő, adóhivatal és adófelügyelőség...” Ugyanez a bizottság készítette el első gyűlésein az építkezés kezdetleges költségvetés-tervezetét és készíttette el Hám Ignáccal a rég óhajtott új székház első terveit. [...]
A brassói Kellhoffer József vállalkozóval a megye 1885. november 20-án a szerződést megkötötte. [...]
Az új szerződés aláírása után, [1886.] április 20-án megtörtént az első kapavágás. Az elhelyezési pontok kijelölése után a munkálatok mind nagyobb és nagyobb lendületet vettek, így a pincehelyiségek és az alapfalak készen voltak már 1886. június 5-én, amikor megtörtént a zárkő ünnepélyes letétele is. [...]
Hám Ignác távozása után a közmunka- és közlekedésügyi miniszter Kikinday Gyula királyi segédmérnököt bízta meg az építés vezetésével, aki működését [1886.] május 28-án meg is kezdte. Ettől fogva az ő és az építtető harminc tagú bizottság naponta kirendelt két tagjának állandó felügyelete mellett folyt a munka, és e szigorú ellenőrzésnek köszönhetően „az egész épületbe még csak selejtes anyag sem rakatott be”, erre pedig a vállalkozó is ritka szigorral ügyelt fel. [...]
1887. július 20-án az építtető bizottság és a törvényhatóság tudomásul vette Kellhoffer József vállalkozó jelentését, miszerint a szerződésben foglaltaknak megfelelően a vármegyeház építése augusztus 1-jére befejeződik, így az illetékesek a felülvizsgálatot azonnal meg is kezdhetik. [...]
A központi közigazgatás intézményei [1887.] szeptember 27-éig birtokba vehették a megye új székházát. […]
Az 1887 végén használatba vett épület ünnepélyes felavatására az év vége előtt már nem került sor, ugyanis a közelgő téli ünnepekre való készülődés mellett eltörpült volna a vármegye történetének e jelentős eseménye, emiatt az avatási ünnepséget 1888 februárjára halasztották.
[Forrás: Ladó Ágota: Csík vármegye új székháza – A Csíki Székely Múzeum évkönyve VIII., Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda, 2012]
A vármegyeháza
[Adler Alfréd felvétele, 1898]
A vármegyeháza
[Ismeretlen fényképész felvétele, ismeretlen év]
Csíkvármegye megyeházának felavatási ünnepélye
Az előre közzétett programm értelmében [1888. február 4-én, szombaton] délelőtt 10 órakor a törvényhatósági bizottság tagjai, valamint az ünnepélyre megjelent vendégek, testületek, birósági személyzetek Mikó Bálint főispán vezetése alatt a rom. kath. templomba mentek hálaadó isteni tiszteletre.
Szép látványt nyujtott ugy a megyegyülésben, mint a kivonulásnál, hogy nagyon sokan diszmagyar ruhában jelentek meg. [...]
Isteni tisztelet végeztével a nagy számra szaporodott menet egy része fogatokon a város közt, más része gyalog az uj utakon a megyeházba tért vissza, mely ez alkalomra zöld galyakkal csinosan fel volt diszitve. [...] a törvényhatóság tagjai a nagytermet töltötték meg egész a szorongásig, mig a hallgató és érdeklődő közönség a karzatot özönlötte el. [...]
Elhallgatván a zene és lecsillapulván az éljenzések vihara, főispán levette kalpagját s az elnöki széket elfoglalta és a diszgyülést egy klasszikus szépségü, emelkedett hangon tartott beszédben megnyitotta. [...]
Csikvármegye működési térül a maga központján házat épitett. E házban találja meg vármegyénk a multak emlékeit és jövője zálogát. Emelte e házat azért, hogy önkormányzatának biztos hajléka legyen és áldozzon a hazának. Bizonyára nem egyszer fognak e házban felhangzani nagyobb szabásu eszmék is; azonban ne ezek foglalják el programmjában az első helyet, hanem maradjon meg a hétköznapi munkálkodás terén s legyen főtörekvése ápolni megyénk anyagi és kulturális érdekeit. Nem kell feledni e mellett, hogy a természeti és földrajzi viszonyok még más fontos feladatokat is ruháztak Csikmegyére, mely abban összpontosul, hogy legyen e helyen, hazánknak ez exponált pontján, a magyar kulturának egy erős védbástyája. E feladat megoldása szintén szép kötelessége vármegyénknek. [...]
Beszéde végén azon óhajtásának ad kifejezést: legyen e ház a testvéri szeretetnek, az igazságnak, kölcsönös türelemnek és hazaszeretetnek felszentelt hajléka; legyen e ház templom, melynek küszöbét midőn átlépik, vetkezzék le a rokon- és ellenszenvnek káros befolyásait s az abban tanácskozók határozatainak a szigoru igazságosság legyen vezérlő csillaga; legyen e ház a veszély idején erős várunk és az ország védbástyája és a béke áldásos napjaiban hirdesse büszkén a magyar kultura dicsőségét. [...]
Ezután a vármegye derék alispánja Becze Antal emelkedett fel és egy igen komoly, szép beszédben a megyeház épitésének történetét adta elő hiven és részletesen, felsorolván a miniszteriumokkal kötött szerződéseket, és azon módokat, melyek szerint az épitési költségek fedeztetni fognak. Beszédében kiemelte Ham Ignácz, továbbá Kikinday Gyula és Kuklai Béla megyei mérnökök érdemeit, kik közül első a tervezésnél, a két utóbbi az épités vezetésénél tettek fontos szolgálatokat. [...]
[Forrás: Székely Nemzet, VI. évfolyam, 21. szám, Sepsi-Szentgyörgy, 1888. február 7.]
A vármegyecímer csodálatos históriája
2012 nyarán Csíkszereda központi parkjában Szabó István kotrógépkezelő a vízvezetékrendszer árkának ásása közben a kitermelt földből előbukkanó nagyobb, díszes terrakotta darabokra lett figyelmes. [Darvas – Domokos – Kósa – László 2020] [terrakotta = tisztítás után megformázott és kiégetett agyag]
A Csíki Székely Múzeum munkatársai, Darvas Lóránt régész és Kósa Béla művészettörténész a következő napokban a területet átkutatták. A leletmentés során összegyűjtött töredékek a Csíki Székely Múzeumba kerültek. [Darvas – Domokos – Kósa – László 2020]
Az előkerült leletanyag jelentős része Csík vármegye székházának egykori oromdíszéhez tartozott. [Darvas – Domokos – Kósa – László 2020]
Az 1897-ben az „Első osztrák terrakotta és fazekasárú” gyárban készült oromdísz az 1800-as évek végén illetve az 1900-as évek elején díszítette a vármegyeház (a mai Városháza) homlokzatát. [Darvas – Domokos – Kósa – László 2020]
Az oromdíszt az 1910-es években eltávolították az épület homlokzatáról. [Gellért 2018] Ezután kerülhettek a töredékek a mai parkba, amely akkoriban még csak egy ingoványos terület volt.
A vármegye címerét Domokos Levente és László Károly restaurátorok újították fel. [Darvas – Domokos – Kósa – László 2020] A mintegy 100 darabkából restaurált, negyedtonnás vármegyecímer ma a csíkszeredai várostörténeti kiállítás ékköve. [Gellért 2018]
[Forrás: Darvas Lóránt - Domokos Levente - Kósa Béla - László Károly: Csík vármegye székházának egykori oromdísze - Megjelent itt: Csíkszereda 460 - Várostörténeti konferencia 2018. április 19-20., Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda, 2020
Gellért Edit (2018): A 100 évig tömítésnek használt vármegyecímerét restaurálta Csíkszereda – https://maszol.ro/kultura/92912-a-100-evig-tomitesnek-hasznalt-varmegyecimeret-restauralta-csikszereda]
A mintegy 100 darabkából restaurált, negyedtonnás vármegyecímer ma a csíkszeredai várostörténeti kiállítás ékköve.
[Gellért 2018]
A vármegyeház kibővítése
„Hát aki nem tudná, hogy mi történik a pénzügyigazgatóság elhelyezésével, annak megsughatjuk, hogy az egyszerüen — barbarizmus. A Csikszeredában egyesegyedül szép, izléses és csinos kis vármegyeházat el fogják csúfitani, mert azt találnók hinni magunkról, hogy egy középületünk meglehetős van.
A megyeház jobbról-balról, elölről-hátulról, sőt ha jól hallottuk még felülről is toldalékot fog kapni. Érdekes ennek is a története. A pénzügyminiszter nagy kegyesen hajlandónak mutatkozott Csikvármegyének 20 év után pénzügyigazgatóságot adni, de csak ugy, ha annak elhelyezéséről a vármegyeházzal egybefüggő módon lesz gondoskodva, mert szerinte a jövő pénzügyigazgatás szempontjából feltétlen szükséges, hogy az összes pénzügyi apparátus a vármegyével »egyfödél« alatt legyen. Igaz, hogy ez sehol sincs így; igaz, hogy 20 évig 50 kilométernyire voltak egymástól, de mindegy: nem kellett neki semmi más jobb, szebb, kedvezőbb elhelyezés csakis a megyeház toldozása. Igy született meg az a szörnyszülött, melyet még most sem volna késő a Taigetosz hegyéről letaszitani, mert különben örök szégyene lesz a vármegyének.”
[szl: Középítkezéseink – Csiki Hirlap, 1912. december 21.]
„Nagyobb vitát provokált T. Nagy Imre és társainak (...) inditványa, mely az épülő pénzügyigazgatóság épitkezéseinek felfüggesztésére és a pénzügyigazgatóságnak külön testben, a vármegye valamelyik telkén leendő felépitésére vonatkozott. Az inditványt a közgyülésen szóval is T. Nagy Imre és dr. Bocskor Béla bizottsági tagok indokolták meg...”
[Csiki Lapok, 1912. szeptember 4.]
„... a pénzügyigazgatóság felállitásának ezt a módját megnyugvással fogadni nem tudjuk. (...) ... ez a választás nem volt a szabad elhatározás következménye. (...) ... kezdettől fogva mind máig osztatlanul van kialakulva vármegyénk aprajának-nagyjának meggyőződése, hogy akkor, amidőn a kérdés sokkal helyesebben, szebben és célszerűbben leendő megoldására az összes eszközök rendelkezésre állanak: nem szabad vármegyénk székházát egy célszerütlen, deformis és izléstelen épitkezéssel örökre és helyrehozhatlanul tönkre tenni és eltemetni. (...)
Valóságos bünt követünk el tehát és az utókornak méltó megbélyegzésére szolgáltatunk okot, ha ezt a stilszerü, a célnak még évszázadok múlva is megfelelő, s csekély költséggel restaurálva valósággal diszessé tehető, s még jelenleg — valljuk be, ez időszerint nem elég jó karban és tisztán tartott állapotában szépnek elismert, egy kis parkkal is körülvett székházat agyonnyomjuk a tervbevett »kibővités«-sel s épitünk hozzá két szárnyépületet, miáltal egy tompaszög alaku tehát tört irányu homlokzattal biró, teljesen stilszerüség hiányában szenvedő, kaszárnyaszerü, s igy az izlés és szépség követelményeit is teljesen nélkülöző nagy épülettömböt létesitünk.”
[Csiki Lapok, 1912. augusztus 28.]
„Minthogy a felfüggesztés esetleges kártérités és a nagy késedelem veszélyével járhatna, a [törvényhatósági] bizottság elfogadta az állandó választmány azon javaslatát, mely szerint az inditvány felett napirendre tér.”
[Csiki Lapok, 1912. szeptember 4.]
A törvényhatóság Steiner József és Antal Vidor építészeket bízta meg a vármegyeház kibővítésével, a főszolgabírói hivatal, a főispáni lak és a királyi pénzügyigazgatóság elhelyezésére emelendő épületek felépítésével. A pénzügyminiszter Hainzmann István királyi mérnököt bízta meg az építési munkálatok műszaki vezetésével. A munkálatok 1912-1914 között zajlottak.
[Forrás: Csiki Lapok, Csiki Hirlap, Székelység korabeli lapszámai]
„Az uj vármegyeház jól meg volt gondolva, vagy 10 — 15 évig a legnagyobb nyilvánosság és az arra illetékes forumok tárgyalták és végül is az adott viszonyok között a legnagyobb remélhető siker volt a megépitése, illetőleg kibővitése. (...) Vármegyénk jelenlegi vezetőségének örök érdeme fog maradni, hogy ezer akadály ellenére, mindig az elérendő célt tartva szem előtt — egy fillér áldozat hijján megcsinálta a pénzügyigazgatóságot és még több fontos hivatalnak az eddiginél sokkal jobb helyiségeket épitett.”
[Csiki Lapok, 1914. május 6.]
A kibővített vármegyeház [Ismeretlen fényképész felvétele, 1918]
Az „új” vármegyeház
[Ismeretlen fényképész felvétele, ismeretlen év]
Az „új” vármegyeház
[Ismeretlen fényképész felvétele, ismeretlen év]
[KSz, 2005]
[KSz, 2005]