A Nemzeti Bank csíkmegyei székháza
A Nemzeti Bank (Banca Națională) csíkmegyei székházát 1938 augusztusában/szeptemberében kezdték építeni „a városházával szemben levő pompás sarokterületen”.
A 22 méter frontszélességű, egyemeletes banképület a legmodernebb felszereléssel, saját vízvezetékkel rendelkezett, vaskerítés vette körül.
[Forrás: Csiki Lapok, 1938. július 24.; Magyar Lapok, Nagyvárad, 1938. szeptember 24.; Csiki Lapok, 1940. május 26.; Hargita Népe, 2004. szeptember 1.: Erőss Vilmos - 20 éve új helyén áll a bank]
A Nemzeti Bank csíkmegyei székházának építése, 1939 (?)
[A felvételt Both Ákos, a Nagy Imre Általános Iskola 4.B osztályos tanulója gyűjtötte 2012-ben, a III. Ipics-apacs, Csíkszereda! honismereti játék során.]
1940 májusában teljes befejezés előtt állt az épület. Már csak a vaskerítési és aszfaltozási munkálatok voltak hátra, hogy ünnepélyesen átadják rendeltetésének. „A palota valóságos látványosság számba megy vidéki viszonylatban.”
[Forrás: Csiki Lapok, 1938. július 24.; Magyar Lapok, Nagyvárad, 1938. szeptember 24.; Csiki Lapok, 1940. május 26.; Hargita Népe, 2004. szeptember 1.: Erőss Vilmos - 20 éve új helyén áll a bank]
A Nemzeti Bank csíkmegyei székházának építése, 1939 (?)
[A felvételt Both Ákos, a Nagy Imre Általános Iskola 4.B osztályos tanulója gyűjtötte 2012-ben, a III. Ipics-apacs, Csíkszereda! honismereti játék során.]
Az épület 1940-1944 között a Magyar Nemzeti Bank csíkszeredai kirendeltségeként szolgált.
[Forrás: Nagy „Magyar Compass” 1944-1945]
A Magyar Nemzeti Bank csíkszeredai kirendeltsége, 1943 (?)
[Seiwarth László felvétele]
1963-ban
[Szakáli Mária gyűjteményéből]
1984 januárjában határozat született: a Nemzeti Bank Hargita Megyei fiókjának épületét nem bontják ugyan le, de mivel városrendészeti szempontból nem illeszkedik be a kialakulóban lévő új városközpontba, elköltöztetik onnan.
Az épület új helyét illetően több javaslat is volt. A legmegfelelőbbnek az tűnt, hogy a megyei építővállalat székházával szemben lévő helyre kerüljön, úgy hogy főhomlokzata a Szakszervezeti Művelődési Ház hátsó homlokzatával egy kis utcát képezzen.
Az épület áthelyezésének tervét a fővárosi Proiect București tervezőintézet készítette el lordăchescu Eugen mérnök vezetésével. A költöztetés kivitelezése a Hargita Megyei Építő-Szerelő Vállalkozó 1-es számú csíkszeredai építőbrigádjára hárult. A brigád vezetője Rigó László Szabolcs építészmérnök volt.
Az épületet úgy kellett elköltöztetni, hogy közben a bankfiók működhessen.
Március 27-én kezdődtek el a munkálatok. Az alapok kiváltási munkálatainál a Balánbányai Bányavállalat bányászai segítettek. Júniusban kiöntötték az épületet megerősítő alsó vasbeton keretet. Júliusban sikerült megszüntetni a régi alap és az épület közötti összeköttetést: a 2400 tonnás épület vasból készült alátámasztási elemekre került. Át lehetett nézni az épület alatt – ez a fázis volt a leglátványosabb része a munkálatoknak. Ezután az épület alá görgő zsámolyok kerültek.
A technológiai próbára július 29-én került sor, amikoris az olajnyomással működő két nyomóhenger kimozdította az épületet eredeti helyéről. A hivatalos indítás július 30-án reggel volt. Az épület 2,2 méter/óra átlagsebességgel haladt a kijelölt helye felé. Menet közben az épületet „le kellett venni“ a szekérkékről, át kellett helyezni a kitámasztó lábakra, majd innen át kellett terelni az új irányban elhelyezett futóműre.
Az épület — 127,78 méteres út megtétele után – augusztus 29-én este érkezett jelenlegi helyére.
A sikeres átköltöztetés emlékére 1985. szeptember 27-én emléktáblát helyeztek el az épület homlokzatán.
[Forrás: Rigó László Szabolcs: Épületköltöztetés Csíkszeredában (Hargita Kalendárium, 1986); Erőss Vilmos: 20 éve új helyén áll a bank (Hargita Népe, 2004. szeptember 1.)]
„Amikor hosszas, hónapokig tartó tervezés és előkészület után végre megmoccant görgőlábain a Nemzeti Bank csíkszeredai fiókjának épülete, a nézők tapsolni kezdtek. Spontán lelkesedés, kíváncsiság forrasztotta egybe a nézőközönséget, talán több százan is támasztották az alacsony védőkorlátot, mindenki látni akarta.”
[Kozma Mária: Húzzák a bankot (A Hét, 1984. szeptember 6.)]
„Hiszen ebben az évben, pontosabban tavasz óta, valóságos pletykatéma volt a bank. Állandóan lehetett hallani róla ezt-azt: — Kezdték kiszedni az alapját. — Már aládúcolták. — A pince eredeti vaspántos ajtóját nem merték szétszedni, nem lehetne még egyszer összeállítani. — Át lehet látni (bújni) az épület alatt. — Lerakták a síneket. — Siess, ha látni akarod, holnap nem találod meg, hol van.”
[Kozma Mária: Húzzák a bankot (A Hét, 1984. szeptember 6.)]
A bank-költöztetés útja
[Forrás: Rigó László Szabolcs: Épületköltöztetés Csíkszeredában (Hargita Kalendárium, 1986)]
„...a görgő zsámolyok kikerülnek az épület alól (...) A zsámolyok helyén újra megjelennek a kitámasztó lábak, majd aztán azok is eltűnnek, közben az új alapozás és a régi épület szervesen összefonódik, majd minden olyan lesz, mintha... semmi sem történt volna. Csak a költöztetés filmje és a csíkszeredaiak emlékezete őrzi majd az eseményeket, a régi helyet, továbbadva majd a gyermekeknek, az unokáknak – íme, egykor itt volt a város egyik közismert épülete, amelyet most jónéhány méterrel odébb látni.”
[Székedi Ferenc: Új helyén a bank (Hargita, 1984. augusztus 31.)]
[A kép forrása: Sütő András örökösei / Új Élet Szerkesztőség / Azopan]
2022-ben
2022-ben
2022-ben
2022-ben
2022-ben
2022-ben
Szerkesztette: Kerekes Szilárd, 2022