„A nőnevelés, az azt megillető fontosságnál fogva, országszerte kiváló figyelem tárgyát képezi. Házias, munkás és gondos családanyákat, szép hazánkért lelkesülni tudó nőket adni a magyar társadalomnak: elismerő jelszó a Kárpátok bérczei által övedzett szép földön. A kormány, megyék és városok egymással versenyezve törekednek a szép czél megvalósitására. S méltán; mert mig a munka terén a férfit illeti az elsőség, addig a családi életben a nőknek kell nyujtani az elismerés koszoruját. A következő nemzedék hazafisága a nők kezébe van letéve.

Megyénkben a leánygyermekek oktatása még ezelőtt öt-hat évvel is igen kezdetleges volt. A népiskolákban számba alig vehető kivétellel férfitanitók lévén alkalmazva, a női oktatás egyik főtárgya a női munka az iskolákban helyet sem foglalt. A népiskola elvégzése után a leányok továbbképzéséről általánosságban szó sem volt, mert hiányzott az erre alkalmas iskola. Kivételt képeztek az egyes módosabb családok, melyek nagy költséggel leánygyermekeik mellett nevelőnőt tartottak, vagy pedig – s ez a gyakoribb eset – Brassóba, Kolozsvárra, Székelyudvarhelyre küldték el leányaikat további neveltetés végett, hogy ez szintén sok kiadással járt: felesleges is emlitenünk.

E hiányon akart segiteni megyénknek a nevelésügy iránt minden időben buzgón érdeklődő törvényhatósága, midőn 1880. szeptember 30-án tartott ülésében egy polgári leányiskola felállitását határozta el. A csikmegyei polgári leányiskolát 1880. november 3-án nyitották meg.”

[Székely Nemzet, 1885. július 28.]

„A csik-szeredai leányiskola felépitése a megye által mind közelebb és közelebb jut a megvalósuláshoz. Ugyanis a mult év [1882 - szerk. megjegyz.] őszén a megye bizottmányi gyülése elhatározta, hogy Csik-Szeredában a mostani rozzant leányiskola helyett egy diszes épületet fog emelni s ugyanakkor a tervezet elkészitése végett egy vegyes bizottságot küldött ki. E bizottság elkészitvén munkálatát, a napokban terjeszté be azt az alispánnak, ki, hogy még ez évben hozzá lehessen kezdeni a kolosszális épülethez, összehivta ama bizottságot, melynek feladata volt, véglegesen megállapitani az épités tervét. E bizottság, melynek tagjai a megyei közigazgatási bizottság tagjain kivül több épitész és szobrász, mult szombaton gyült össze tanácskozás végett, s hosszas vitatkozás után végleges megállapodásra jutott. Tehát legközelebb ki lesz irva az árlejtés a leányiskolára, s a már is szépen épülő Csik-Szereda ujból egy monumentális épülettel gazdagodik.”

[Székely Nemzet, 1883. február 27.]

„Hirdetmény. Vallás és közoktatásügyi Miniszter ur ő nmltgának idei junius 5-én 21,360. sz. a. kelt magas leirata alapján a Csikszeredában emelendő polgári leányiskola épitési költsége 60,000 frt (hatvanezer) frtban állapittatott meg.

Ezen épitési munkálat foganatositásának biztositása czéljából f. évi julius hó 10-ének délelőtti 9 órájára Csikszeredában a vármegyeház tanácskozási kisebb termében tartandó zártajánlati versenytárgyalás hirdettetik, minekfolytán a versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy a fennebbi épitési munkálat végrehajtásának elvállalására vonatkozó, az engedélyezett költség után számitandó, s a részletes feltételekben előirt 5 százaléknyi bánatpénzzel ellátott zárt ajánlataikat, a helybeliek és idegenek közül azok, kik személyesen jelenkeznek, julius hó 10-ének délelőtti 10 órájáig, hozzám adják be; vidékiek pedig az itteni postahivatalhoz oly időben igyekezzenek beküldeni, hogy a versenytárgyalás kezdetéig átvehetők legyenek, mivel a későbben benyujtandók és érkezendők figyelembe nem fognak vétetni.

A szóbanforgó műszaki művelet és részletes feltételek a hivatalos órákban nálam betekinthetők.

Csikszereda, 1889 junius hó 19-én. Becze Antal, alispán.

[Csiki Lapok, 1889. június 26.]

„Polgári leányiskola Csikmegyében. A csikmegyei polgári leányiskola terve a kormány által helybenhagyatván és az épitési költségekre 60000 frtnak a megyei ruházati alapból való kifizetése engedélyeztetvén, a versenytárgyalás a napokban tartatott meg a vármegyeházának tanácskozási kisebb termében, mire nem csak megyebeli, hanem más megyékbeli vállalkozók is többen adtak be irásbeli zárt ajánlatokat. Az ajánlatok nagyobb része áremeléseket tartalmazván, a vállalat csik-szeredai Jakab Lajos és két társa: jenőfalvi Kovács Péter és Kovács Lajos együttes vállalkozóknak adatott át, kik hajlandók voltak a nagyobb szabásu építkezést 1½% árleengedés mellett elvállalni. Az épitkezésnek azonnal kezdetét kell venni, s vállalkozók kötelesek legalább az alapfalakat még ez évben kiépiteni; a teljes bevégzés és átadás határideje 1890. szeptember hó első napjára tüzetett ki, mikor is az rendeltetési czéljára fog felhasználtatni.”

[Magyar Polgár – Kolozsvár, 1889. július 22.]

„A nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter urnak kegyes rendelete folytán és nemes Csikvármegye főurainak erélyes, lelkiismeretes ügybuzgalma, áldozatkész törvényhatóságának köszönhető, hogy a régi rozzant iskolai épület helyett egy diszes palotát fog a polgári leányiskola nyerni.”

[Székely Nemzet, 1889. augusztus 29.]

„A csikmegyei polgári leányiskola palotájának épitkezéseit megkezdették. Mig az épitkezés tart, a tantermek a vármegyeház hátsó részében rendeztettek be s a tanitás ott már meg is kezdetett.”

[Székely Nemzet, 1889. szeptember 10.]

„Folyó hó 3-án délután borzasztó viharral jött jégeső tönkre tette a Csicsó, Delne, Pálfalva, Csomortán, Csobotfalva, Várdotfalva, Taplocza és részben Madéfalva, Szépviz, Szentmiklós és Csikszereda határán lévő termést. [...] A közbe-közbe tyúktojás nagyságnyi jég igen sok kárt tett a gyümölcsfákban is, melyekről nem csak a gyümölcsöt és leveleket verte le, hanem ágaikat is úgy lehasogatta, hogy legtöbbje elpusztul. Az épületekről a vakolatot úgy leverte, hogy a kő- és téglafal látszik s az ablakokat is sok helyen mind betörte. Éjjel kitisztult az [ég – szerk. megjegyz.] és megkönnyebbülve sóhajtottak fel azok, kiknek kára nem történt; de ez se tartott sokáig, mert 4-én délután 2 órakor annál még iszonyubb szélvihar keletkezett, mely Csikban ismét nagy károkat okozott. Az épületek födeleit lesodorta, a fákat töveikből kicsavarta, a szénaboglyákat a réteken szétszórta. Csikszeredában a kir. törvényszék előtt levő százados hársfát – mely Csikszeredában a legnagyobb fa – a gyökeréből kiszakitotta s az épületre döntötte. Az épités alatt levő leányiskola állványáról pedig egy munkást ledobott, kinek három oldalbordája betöröt[t] s más sulyos sérülést is szenvedett.”

[Csiki Lapok, 1890. július 9.]

„Hirdetmény. Csikmegye tekintetes Alispánja 1891. évi márczius hó 16-án kelt 7987 ai – 1890. szám alatt a csikszeredai polgári leányiskola épületénél végrehajtandó alag csövezési munkálatokat 1539 frt 55 kr összeg erejéig helybenhagyta. A fent emlitett munkálat foganatositásának biztositása czéljából az 1891. évi áprilishó 30-ik napjának délelőtti 10 órája Csik-Szeredában a csikmegyei m. kir. államépitészeti hivatal helyiségben tartandó zárt ajánlati versenytárgyalás hirdettetik. A munkálatra vonatkozó feltételek a nevezett hivatalnál naponkint megtekinthetők. Öt százaléknyi bánatpénz melléklendő.”

[Csiki Lapok, 1891. április 22.]

„Csikmegye közigazgatási bizottsága üléséről. Cs.-Szereda, aug. 10. Vármegyénk közigazgatási bizottsága által mai napon megtartott havi ülésben előadottakról felemlitjük a következőket:

A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a mult hóban a tanitás szünetelvén, nevezetesebb mozzanat nem fordult elő. Örömmel jelentette be azonban a tanfelügyelő, hogy a csik-szeredai megyei polgári leányiskola elkészült és rendeltetésének a jövő tanévben át fog adatni.

Ezen diszes és czélszerü épületben – ugy mond – a szükséges tanhelyiségek, nevezetesen négy tantermen kivül, melyek vaspadokkal vannak butorozva, zongoraterem, munkaterem, továbbá 40 növendék számára bennlakásra alkalmas helyiségek, egy igazgatói és két tanitónői lakás, tornacsarnok és egyéb mellékhelyiségek foglaltatnak; a tágas belsőség, elegendő udvar és kert helyet szolgáltat a növendékek mozgására, szóval az egész helyiség olyan, mely egy leánynevelő-intézet czéljaira ugy a tanitás és nevelés, valamint egészségügyi tekintetben teljesen alkalmas. A nemes megye és iskolaszék gondoskodása tárgyát képezi az, hogy ezen intézetnél a növendékek bennlakása nevelő-intézetszerüen a legczélszerübben szerveztessék és az ellátás is az igényeknek megfelelőleg a legjutányosabban biztosittassék és a közeledő tanévre igénybe vétethessék.”

[Székely Nemzet, 1891. augusztus 13.]

„A csikszeredai polgári leányiskola palotaszerü uj épületét mult hó 31-én vette át az alispán elnöklete alatt Gál Endre tiszti ügyész és Székely Endre megyei pénztárnok személyéből álló megyei bizottság a vállalkozóktól. Ezt megelőzőleg augusztus 22-től 29-ig bezárólag tartott az épület felülvizsgálása, mely munkálatot Incze Kálmán kir. kerületi felügyelő mérnök teljesítette. Mint halljuk nevezett felügyelő az összes munkálatokért felszámitott költségekből közel 4000 frt levonást tett s beszélik, hogy az épülettulaj[d]onos vármegye is levonásokat akar eszközölni azon okból, hogy az épület a kitüzött időre át nem adatott. – E levonások véleményünk szerint nem volnának méltányosak, mert hiszen köztudomásu dolog, hogy az épület terve nem felelt meg a talajviszonyoknak a mennyiben a talaj tulságos nedvessége daczára az alapfalazatok is téglából épitettek s még az épület befejezve sem volt s már is az alapfalazatot ujra kellett épiteni, nehogy a falak beomoljanak. Általában az időjárás is felette kedvezőtlen volt az építkezésre s igy a késedelem a vállalkozók hibájának nem tulajdonitható.”

[Csiki Lapok, 1891. szeptember 2.]

Valamikor az 1891-1892-es tanév során vették használatba az új épületet:

„A csikmegyei polg. leányiskolában a félévi vizsgálatok az uj iskola-épületben folyó 22-én és 23 án a következő rendben fognak megtartatni 22-én délelőtti 8 órától 12-ig az I. osztály vizsgálata minden tantárgyból; délután 2-től 5-ig a II. osztály vizsgálata minden tantárgyból; 23-án délelőtt 8-tól 12-ig a III. osztály vizsgálata minden tantárgyból; délután 2-től 5-ig a IV. osztály vizsgálata minden tantárgyból. A kézi munkák, rajzok és fogalmazványok a vizsgák tartama alatt lesznek megtekinthetők.”

[Csiki Lapok, 1892. január 20.]