Erzsébet-liget. Erzsébet királyné mellszobra
„Élő emlékeket a királynénak! Darányi Ignácz földmivelési miniszter elhunyt Erzsébet királynénk emlékét élőjelekben is megörökiteni óhajtván Erzsébet napján a következő lelkes felhivást bocsátotta ki a törvényhatóságokhoz, társulatokhoz és testületekhez. (...)
Mert a kinek bölcsője ott ringott egy erdő koszoruzta tó bübájos partjain; a kinek kedélye annyiszor vidult fel erdeink zugó fái közt és a kinek sebzett lelke oly édes enyhülést talált távol vidékek mithoszi ege alatt, magasba nyuló százados erdők mélyén; a ki a természet szépségeinek oly csodálója volt; annak emlékét fák millióinak kell hirdetni; annak tiszteletére, mint az Ó-kor mesés világában, szentelt berkeknek kell támadniok, hová áhitattal közeledjék az utas; hol a fáradt vándor a nap heve ellen enyhelyet találjon s nemes érzelmekre gerjedjen a lélek.
Én bizalommal intézem ezt a kérést a magyar társadalomhoz, hogy dicsőült királynénk emlékezetére fákat ültessünk! (...)
Az ültetett fák, csoportok vagy ligetek »Erzsébet királyné emlék fái« nevet viseljenek és legyenek ily feliratú táblákkal meg is jelölve, hogy azokat mindenki gondozásban részesitse, bántalmazástól megkimélje.
Hassa át mindnyájunk lelkét a kegyelet nemes indulata; fogjunk kezet a nemzet e szép és nagy emlékművének létrehozására, hogy a mint országunk ezredéves öröm ünnepének emlékét a millenáris emlékfák milliója őrzi és hirdeti, akként a megdicsőült királyné nevében ültetett emlékfáknak milliója legyen őrzője s hirdetője a nemzet hálás kegyeletének is.
Hazafiui üdvözlettel. Budapesten. 1898. évi nov. hó 19-én. Darányi Ignácz s. k.”
[Csiki Lapok, X. évfolyam, 48. szám, Csik-Szereda, 1898. november 30.]
Aczél Ödön vasút- és hídépítő mérnök, a Csíkszeredai Vasúti Osztálymérnökség vezetője a vasútállomás melletti területet fákkal ültette be, parkosította. A fásítási munkákat Aczél tervei alapján a vasút Pallós nevű kertésze végezte el. A parkban számos kőrózsával keretezett virágágyat képeztek ki. A hársfákkal beültetett területet sétányok szelték át, ezek szélén padok voltak.
[Vofkori György (2007): Csíkszereda és Csíksomlyó története, 90. oldal]
Aczél Ödön vasút-, híd- és útépítő mérnök
[Forrás: Reiter Elemérné Aczél Sára gyűjteménye]
Erzsébet királyné
[Emil Rabending felvétele, 1867]
Erzsébet (becenevén: Sissi) 1837-ben született a Wittelsbach-Zweybrücken bajor családban. 1854 áprilisában kötött házasságot Habsburg Ferencz József osztrák császárral és magyar királlyal. Az erős szerelmi kötelékek ellenére a császári udvarban nem érezte jól magát. Liberális szemlélete, függetlenségszeretete nem fért össze a bécsi udvar konzervatív etikettjével. Ha tehette, menekült Bécsből. Nagyon szerette a hegyekben való gyaloglást. Székelyföldön is járt, a Görgényi-havasokban, Görgényszentimrén, fiával, Rudolf trónörökössel.
Csodálta a magyarok szabadságszeretetét. Madeirán Hunyadi Imre gróf majd egy Homoky nevű pap tanította magyarul. Legbizalmasabb udvarhölgyei magyar nők voltak. Nagy szerepe volt az 1867-es kiegyezés, az Osztrák-Magyar Monarchia létrehozásában. Lelkesedett Jókai Mór regényeiért. A világ legszebb asszonyaként is emlegették.
1898. szeptember 10-én egy olasz anarchista, Luigi Lucheni a svájci Genf mellett meggyilkolta Erzsébetet. Meggyilkolása nagy megdöbbenést és váltott ki a monarchia összes népeiben.
Kultusza Magyarországon bontakozott ki a legerőteljesebben.
Első jelentős intézkedésként 1898 novemberében hirdette meg Darányi Ignác földművelési miniszter az Erzsébet királyné-emlékfák ültetését. A felhívásra milliók mozdultak meg. Megjelentek az Erzsébet-szobrok, oszlopok, parkok, ligetek, utcákat, hidakat, forrásokat, kutakat, kórházakat, szanatóriumokat neveztek el a királynéról.
Csíkszeredában az Erzsébet-ligetet és szobrot 1910. szeptember 11-én avatták fel.
[Laczkó-Szentmiklósi Endre: Újjáéledő kultusz: Sissi-emlékek Székelyföldön – Liget.ro, 2018. szeptember 10.]
„Valami misteriósus dicsfény födi az ő alakját, mintha régen, nagyon régen élt volna egy királyné, aki minket nagyon szeretett, aki értünk sokat tett. Hogy mit tett, nem bírjuk elemezni, történetkönyvek, okmányok, krónikák nem hirdetik világosan, de az érzésekben ott él és mint bizonyosság él az a tudat, hogy ez a szent asszony örködött a nehéz órákban Magyarország fölött…”
[Mikszáth Kálmán: A királyné meghalt – Országos Hírlap 1898. szeptember 11.]
„Csikszereda első szobra. A csikszeredai vasuti állomásnál elfekvő »Erzsébet« ligetben Csikszereda város közönsége megboldogult Erzsébet királyné emlékére mellszobrot emelt, melynek leleplezési ünnepélyét a megalakult szobor-bizottság folyó évi [1910 – szerk. megjegyz.] szeptember hó 11-én [halálának évfordulóján – szerk. megjegyz.], vasárnap délután 3 órakor tartja meg.
A szobor bizottság Mikó Bálint v. b. t. t. és Pauszné Mikó Ilona védnöksége mellett alakult meg, elnök: Gyalókay Sándor főispán. Pénztárnoka: Acél Ödön, máv. osztálymérnök. Jegyzője: Dr. Ujfalusi Jenő, polgármester. Az ünnepély tiszta jövedelme a szobor létesitési költségeire fordittatik. Belépő-jegy: Család részére 3 kor. Személy részére 1 kor. Belépőjegy előre váltható Merza Rezső kereskedésében. Kedvezőtlen idő esetén az ünnepély a következő napon tartatik meg. Az ünnepélyt a csikszeredai ujonnan szervezett dalárda nyitja meg a Hymnussal; ezt követi dr. Ujfalusi Jenő polgármester megnyitó beszéde. Szaval dr. Gaal Endre vm. 1. aljegyző, mely után ismét a dalárda énekel. A műsort dr Szekeres József plebános ünnepi beszéde zárja be. Az ünnepély iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik, mert ez lesz első szobra városunknak. Az ünnepélyt az Európa éttermében társas vacsora követi.”
[Csiki Lapok, XXII. évfolyam, 36. szám, Csikszereda, 1910. szeptember 7.]
Az Erzsébet liget az 1910-es években
[A képeslapot Máthé Júlia és Máthé Luca gyűjtötték 2013-ban, az V. Ipics-apacs, Csíkszereda! honismereti játék során. ]
„Erzsébet királyné szobra. Kegyeletes szép ünnepélyt tartott Csikszereda nemesen érző közönsége f. hó 11-én az Erzsébet ligetben. A kegyelet Erzsébet királyné emlékének szólott, ki a magyar nemzetnek nemtője, szószolója, örömeinek és fájdalmainak osztályosa volt.
Városunk közönsége őszinte szeretettel és hálaérzettel emlékezett meg Erzsébet királynéról akkor, midőn neki szobrot emelt. A szobor jelképezni fogja mindenkor Csikszereda város hódolatát a nagy nevű királyné emléke iránt. Az ünnepélyt az Orbán Mihály vezetése alatt álló ujonnan szervezett dalárda a Hymnussal nyitotta meg, majd dr. Ujfalusy Jenő polgármester lendületes megnyitó beszédet tartott, melynek végeztével a szoborról lehullott a lepel és látható lett megdicsőült Erzsébet királynénk imponáló alakja. A müsornak élvezetes száma volt a dalárda egybevágó éneke, mely Dürrner »Viharban« cimü dalának előadásában tökéletesen érvényesült. A közönség osztatlan tetszéssel fogadta. Az ünnepély kiemelkedő pontja volt dr. Szekeres József magas szinvonalon álló ünnepi beszéde, mely nem egy könnyet csalt ki a közönség szeméből. Dr. Szekeres Józsefet gyönyörü beszédéért a legnagyobb elismerés illeti. Az ünnepély fényét emelte Mikó Bálint v. b. t. t. és P. Mikó Ilka védnököknek, valamint Gyalókay Sándor főispán és családjának megjelenése, kik legnagyobb elismerésüket fejezték ki Sallak Zoltán budapesti szobrásznak, a szobor alkotójának. A leleplezési ünnepélyt este az Európa éttermében társas vacsora volt, melyen Mikó Bálint is megjelent. E helyen ki kell még emelnünk Aczél Ödön máv. osztálymérnököt és nejét, úgyszintén dr. Ujfalusy Jenőnét, kik fáradságot nem ismerve a szobor létesitése és a leleplezési ünnepély érdekében igen sokat fáradtak.”
[Csiki Lapok, XXII. évfolyam, 37. szám, Csikszereda, 1910. szeptember 14.]
Erzsébet királyné mellszobra
[A felvételek Erőss Vilmos (2018): Csíkszereda emléktárgyai c. művéből származnak.]
„Elszámolás. Az Erzsébet királyné szobor leleplezése alkalmával tartott ünnepélyen felülfizettek: Mikó Bálint 50 kor., Herczberg [?] Károly 50 kor., Pauszné Mikó Ilona 40 kor., dr. Daradics Félix, dr. Szántó Samu. Központi takarékpénztár 5-5 kor., Józsa Géza, Karácsony Antal, id. Gál József 4-4 kor., Pál Gábor, Vákár Lajos 3-3 kor., Lázár Miklós, Pototzky Márton, Groszmann Ödön, Marciss [?] Alfonz, Szabó István, Bodor Ödön, dr. Szekeres József, Nuridsán Márton, Lellik Antal, dr. Éltes Béla 2-2 kor., Merza Rezső, Krisztovcsonics Béla, dr. Kiss Jenő, Müller Poldi [?], dr. Buzás József, dr. Bogdán Ernő, dr. Dóczy Kálmán, N. N., Vécsey Gábor, N. N. hadnagy, Filó Károly, Berkovits Samu, róm. kath. segédlelkész 1-1 kor., N N. 40 fillér.
A szobor javára összesen begyült 546 kor. Ebből 86 korona az ünnepély és szobor felállitás költségeire fordittatott; Sallak Zoltán szobrász pedig 460 korona tiszteletdijban részesült. Csikszereda, 1910. szeptember 19-én. A szobor bizottság.”
[Csiki Lapok, XXII. évfolyam, 39. szám, Csikszereda, 1910. szeptember 28.]
„... látványában kisvárosunk rangját emelhette (egy szikrányit)... Nem is akárhol, hanem a kor legmodernebb közlekedési eszközének színhelye – a vasútállomás – közelében, s nem máshol, hogy – véleményem szerint – minél jobb legyen a városba érkezők első benyomása.”
[Szabó András: Szobor évforduló – Hargita Népe Udvarhely, 2012. szeptember 12.]
[Erőss Vilmos alkotása, 1997. Forrás: Vofkori György (2007): Csíkszereda és Csíksomlyó képes története]
Az építmény magassága 7 – 8,5 méter lehetett. A halom földből és kőből, a műemlék összes többi része kőből készült. Az emlékművön a következő felirat állt: „Készítette: Sallak Zoltán, Budapest”. A kőkoszorú szalagainak felirata a következő volt: „M. Kir. Áll. Vasutak” illetve „és Csíkszereda város közönsége”.
Az emlékmű a liget déli részében volt elhelyezve, a szobor arca az állomásépület felé nézett.
[Erőss Vilmos (2018): Csíkszereda emléktárgyai;
Erőss Vilmos (2019): Mesélő...]
Az emlékoszlopot ledöntötték. Később a szobrot visszahelyezték, ezúttal az egyik virágágyás közepébe, arccal a vasút felé.
[Erőss Vilmos (2018): Csíkszereda emléktárgyai]
Az Erzsébet királynéről elnevezett liget még egy évtizedig sem őrizhette meg a nevét. Az impériumváltozás után Erzsébet csíkszeredai szobra sem kerülhette el a sorsát.
[Vofkori György (2007): Csíkszereda és Csíksomlyó története]
A baloldali hatóság utasítására a romba dőlt szobrot, más elemekkel együtt az akkori Városháza udvarára szállították. Onnan kerülhetett az oszlopfő a Mikó-vár melletti falumúzeum udvarára, ahol most is megtalálható.
[Erőss Vilmos (2018): Csíkszereda emléktárgyai]
Az Erzsébet-liget maradványai: az oszlopfő
[Mihály Lilla és Adorjáni Zsolt fényképezték a Mikó-vár kertjében 2019-ben,
a IX. Ipics-apacs, Csíkszereda! honismereti játék során.]
Az Erzsébet-liget maradványai
[saját felvétel, 2011]
Az Erzsébet-liget maradványai: az egykori szökőkút
[Veres Nándor felvétele]