Mikó-vár
[Fejléc: Magyar Királyi Honvédlaktanya, ismeretlen fényképész felvétele, 1898 körül]
Több tollforgató feltételezésével ellentétben, nem tudunk semmiféle korábbi vár létezéséről ezen a helyen. A XVII. században használatos Mikó-újvár elnevezés valószínűleg Mikó Ferenctől származik. Ő a martonfalvi várkastélyt azért nevezhette Mikó-újvárnak, mert Háromszéken Málnás és Oltszem között, ugyancsak Mikó-birtokon létezett egy Mikó-várnak nevezett erősség. (Szőcs János, 2005)
1613 körül Mikó Ferenc főkapitány emeltetett magának itt egy épületet, vélhetően kúriát. Ezt alakítja az 1620-as években várkastéllyá. (Szőcs János, 2005)
Mikó Ferenc
[Forrás: Emlékkönyv az Erdélyi Múzeum-Egyesület félszázados ünnepére 1859-1909. EME, Kolozsvár, 1909]
Mikó Ferenc
(1585-1635)
Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkapitánya. Az erdélyi politikai élet kiemelkedő egyénisége, Bethlen Gábor bizalmas tanácsosa, portai követ, diplomata és krónikaíró.
1625-ben Brandenburgba vezette azt a küldöttséget, amely Bethlen Gábor részére megkérte Vilmos választófejedelem Katalin nevű húgának kezét.
Ő építtette a csíkszeredai Mikó-várat.
1626-ban a fejedelem pozsonyi békekövete. Később Ő eszközölte ki a királytól I. Rákóczi György fejedelemségének elismerését.
Rákóczi György fejedelemsége alatt kincstárnok és portai követ volt.
[Forrás: Neves Csíkiak I. – Hargita Megyei Könyvtár, 2007]
„Az zereda uarat kezdek epetteni 1623, 26 di(e) apprilis.” (A bejegyzést Muckenhaupt Erzsébet muzeológus találta egy könyvben, amely egykor a csíksomlyói ferences kolostor tulajdonát képezte.) Az 1623 előtt emelt épületet belefoglalhatták az újonnan épített várba. (Szőcs János, 2005)
A megközelítőleg négyzet alaprajzú, olasz-bástyás várkastély 1631-ben már teljesen készen lehetett. (Szőcs János, 2005)
Mikó Ferenc 1635. július 15-én elhunyt Gyulafehérváron. (Szőcs János, 2005)
1635 novemberében a csíki katonarend felett itt tartott szemlét I. Rákóczi György fejedelem. Szállását a Mikó-várban tarthatta. „... Urunk Őnagysága ... Mikóújváránál mustrála...” (Kósa Miklós, 1641) Sok jobbággyá tett székely akkor visszanyerte szabadságát. (Szőcs János, 2005)
1636-1637-ben a két özvegy, Mikó Ferencné Pókai Anna és Mikó Józsefné Macskási Ilona megosztozhatott a Mikó-örökségen. A várkastély Macskási Ilonának jutott. Damokos Tamás, Csíkszék főkirálybírája felesége révén lett birtokosa a várnak. (Szőcs János, 2005)
A felelőtlenül indított és szerencsétlenül végződött lengyelországi hadjárat során Damokos Tamás az egész erdélyi haddal együtt a tatárok fogságába esett. (Szőcs János, 2005)
A vár az 1650-es évek végén Petki István főkapitány tulajdonába ment át. Valószínű, hogy a Damokos Tamás sarcába adott összeg fejében történt a tulajdonosváltás. A Mikó-újvárból „Petki István Uram, Őkegyelme Csíki Vára” lett. (Szőcs János, 2005)
A török had 1661. október 21-22-én megostromolta a várkastélyt. Evlia Cselebi török utazó így írt a történtekről: „Azon éjjel a vár és külvárosa ellen hadseregünk rohamot intézett s azt körülfogta, a vár is tüzet szórt s a megszámlálhatatlan ágyúk nagymérvü tüzében maradt. (...) az északi szél erősen fújt (...) a lángok a várig menvén néhány helyen az is tüzet fogott (...) Mihelyt reggeledett, a várban lévő magyarok, nehéz súlyú és értékes portékáikat magukhoz vevén, házinépükkel és gyermekeikkel kegyelemért könyörögtek, valamennyien elfogattak, kapitányuk, kétszáz írsek papjuk, bíráik négyezer emberrel fogságba estek s a náluk lévő vagyonuk elvétetett. Az iszlám sereg a vár repedezett falain bement, sok kincset és felszerelést foglalt el. Ezután felgyújtották a még nem égő helyeket. (...) A vár és a város elpusztult.” A várkastély megrongálódott, de nem vált teljességgel használhatatlan romhalmazzá. (Szőcs János, 2005)
Az erdélyi császári haderő főparancsnoka, Stephan Steinville generális 1714-1716 között helyreállíttatja a várat. Erősségnek szánja nem csupán a külső ellenséggel, hanem a helyi zendülők ellenében is. A hatóságok nem használták a vár régi nevét, hanem szeredai várként emlegették. (Szőcs János, 2005)
1727-től az erősség területén újabb javítást, bővítést eszközöltek. A vár körüli sáncot palánkkarókkal, cölöpökkel erősítették meg. (Szőcs János, 2005)
A vár főbejárata fölött elhelyezett felirat
Mind a kis kaputornyon, mind a főbejárat fölött egy-egy, majdnem teljesen azonos felirat látható. VI. Károly császár (1711-1740) címerének, titulusának latin nyelvű kezdőbetűit vésték kőtáblára: C(arolus) VI (sextus) R(omanorum) I(mperator) S(emper) A(ugustus), G(ermaniae), H(ispanorum), H(ungariae), B(ohemiae), R(ex), A(rchi)D(ux), A(ustriae), D(ux) B(urgundiae), P(rinceps) TR(ansilvanie). 1716. [VI. Károly, a rómaiak fenséges, örökös császára, Németország, a Spanyolok, Magyarország, Csehország királya, Ausztria főhercege, Burgundia hercege, Erdély fejedelme. 1716.] Az évszám a helyreállítás befejeztének az évét jelöli. [Szőcs János, 2005]
A város térképe Winter építésvezető 1750-es felmérése nyomán
[A bécsi Kriegsarchivumban lévő rajz filmkockáját B. Nagy Margit művészet- és művelődéstörténész bocsátotta a Múzeum rendelkezésére.] [Szőcs János, 2005]
A vár alaprajza (1752)
[Forrás: Csíki Székely Múzeum honlapja: https://www.csikimuzeum.ro/hu/muzeum/miko-var-tortenete]
A székely határőrség szervezésének a beindításától a vár szerepe megnőtt. 1762-től itt székelt a leendő határőrezred parancsnoksága. A várban Emmanuel Carato alezredes volt a parancsnok. (Szőcs János, 2005)
A katonák 1764. január 7-én hajnalban az alezredes vezetésével megtámadták Madéfalvát. Ágyútüzet zúdítottak a községre, majd gyalogsági és lovassági rohammal törtek a békés lakosságra. Megsebesítettek, legyilkoltak mintegy 200-400 embert. 400 férfit elfogtak és a csíkszeredai várba kísértek. Később java részüket hazaengedték, de községenként 2-3 férfit visszatartottak, akik itt bebörtönözve várták a bűnfenyítő bizottság vizsgálatát. (Szőcs János, 2005)
1773. június 13-án Kézdivásárhelyről Csíkba, a várhoz érkezett II. József, Mária Terézia fia és társuralkodója. A császár a Zsögöd felőli mezőn felállított 400 csíki határőrkatona fölött szemlét tartott és nagylelkűen ajándékozott. (Szőcs János, 2005)
A várban a XIX. század első felében iskola működött. (Szőcs János, 2005)
Gál Sándor ezredes 1849. január 21. vagy 22-én a Mikó-várba érkezett, hogy átvegye az 1. székely határőrezred parancsnokságát. Bem József, a magyar kormány erdélyi hadainak a főparancsnoka, 1849 februárjában Székelyföld fegyveres erőit Gál Sándor ezredes hatáskörébe rendelte. Ettől az időponttól Csíkszereda és a Mikó-vár a szabadságharc alatt a Székelyföld központjának számított. (Szőcs János, 2005)
A vár 1849 augusztus 2-án az ellenség kezébe került. A szabadságharc leverése után itt rendezkedett be a kerület főbiztosa és két helyettese, és innen irányították a megtorló akciókat. Az önkényuralom csíki bástyáját 1852. július 27-én felkereste I. Ferenc József császár. (Szőcs János, 2005)
„A cs. szeredai váron még mindig keményen foly a munka, és pedig már egy év óta.
Bámuljuk a czéltalan pazar kezelést; melylyel 24000 frtot o. é.-ben tapasztanak ezen most már czéltalan kaszárnyára, mert nem is más, noha Sláma „Militär Geographie“-jában az osztrák állam másodrangu erődei közt tündöklik; de nem katona is beláthatja, hogy (ámbár ezen egykori Mikó-vár a buzogány, nyil, kelevész és karddali támadások ellen megvédhető volt, most már oly alkalmas erődnek mint a sündisznó ülőpárnának,) most se fekvése se alkata a czimzett czélnak nem felel meg, és mégis 24000 frttal toldozzák és foltozzák ezen roskadvány egyik felét a végre, hogy nehány tél elteltével a még addig álló másik felére ismét annyit felkenjenek. Pedig egészségtelen, ablakokban szükölködő helységeivel ott az Olt posványos rétje mellett még laktanyának se alkalmas.”
[Uzy írói álnevet viselő csíksomlyói levelező tudósító véleménye. Megjelent itt: Magyar Polgár, Első évfolyam, 35-ik szám, Kolozsvártt, /1867./ julius 21.]
A vár az 1860-as években
[Forrás: Orbán Balázs: Székelyföld leírása]
Az 1867-es kiegyezést követően, Csík követelésére, az 1870-es években a Mikó-vár a Csíki Magánjavak birtokába került. Somlyóról megyei hivatalok költöztek a várba, és itt működtek 1886-ig, az új vármegyeház felépültéig. (Szőcs János, 2005)
A vár és környéke 1890 körül
[Forrás: Czyzyk László gyűjteménye]
A vár az 1890-es években
[Forrás: Csíki Székely Múzeum honlapja: https://www.csikimuzeum.ro/hu/muzeum/miko-var-tortenete]
1887-től a honvédség a Csíki Magánjavaktól kibérelte az épületet. (Szőcs János, 2005)
A vár 1909 körül
A vár kaszárnyaként működött az első világháború alatt is. A nagy háború idején a vár melletti temetőben 1123, a környéken vívott harcokban elesett katona holttestét hantolták el. (Szőcs János, 2005)
Az I. világháború idején a brassói magyar királyi 24. honvéd gyalogezred 2. zászlóaljának parancsnoksága székelt az épületben
[Forrás: Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda város története kiállítás]
Légifelvétel az 1. világháború idejéből
[Forrás: Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda város története kiállítás]
A várat 1918. november 26-án foglalta el az 1. román vadászezred. A következő 22 évben az építmény a román helyőrség parancsnoki székhelyeként és kaszárnyaként szolgált. (Szőcs János, 2005)
1940 őszén a magyar honvédség vette birtokába az épületet. (Szőcs János, 2005)
A vár az 1940-es évek elején
[Andory-Aladics Zoltán felvétele]
A vár az 1940-es évek elején
[Forrás: Pethő Janka gyűjtése]
1944 őszén a román katonaság birtokába került a vár. Jó darabig a szocializmus alatt is korábbi funkciójának tett eleget a vár. (Szőcs János, 2005)
A vár és környéke 1953-ban
[Szabó Miklós felvétele: Forrás: Nagy Gyöngyvér gyűjteménye]
1961-ben a várban traktoros iskola rendezkedett be. A hadsereg, bár még tulajdonosnak számított, majdnem teljesen az iskolának engedte át az építményt. Az északi szárny ekkor még a marosvásárhelyi cukorgyár raktárának adott helyet. De rövidesen ezt is elköltöztették innen. Az iskola 1968-ig működött itt. (Szőcs János, 2005)
A vár 1962-ben
[Forrás: www.azopan.ro / Keresztes Pál]
A vár 1962-ben
[Forrás: www.azopan.ro / Keresztes Pál]
A vár 1962-ben
[Forrás: www.azopan.ro / Keresztes Pál]
A vár 1962-ben
[Forrás: www.azopan.ro / Keresztes Pál]
1968-ban, a megyésítés alkalmával, ideiglenesen ide telepítették a rendőrséget (milíciát), az államvédelmi hivatalt (szekuritátét) és a hadkiegészítő központot (komisszáriátust). (Szőcs János, 2005)
1970-ben hosszas, de eredményes kilincselés után, melyből a Művelődési Bizottság, a Múzeum vezetője és mások is részt vállaltak, a szeredai Múzeum költözhetett a várba. A Mikó-várat hivatalosan a Fegyveres Erők Minisztériumának a képviselői 1971. május 19-én adták át a Hargita megyei Néptanács képviselőjének. (Szőcs János, 2005)
A vár 1970-ben
[Forrás: https://www.csikimuzeum.ro/hu/muzeum/muzeum-tortenete]
Az épületet az 1970-es évek elején János Pál vezetésével restaurálták. (Szőcs János, 2005)
A Mikó-vár a 2012-es felújítás után
[Kristó Róbert felvétele. Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/kivulrol-elkeszult-a-miko-var]
Forrás: Szőcs János (2005): A Mikó-vár története – Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda