Ma ugy áll a helyzet, hogy az egész megyében alig tudunk elhelyezni egy magasrangu urat és annak kiséretét, mert nálunk nincsenek sem nagy-, sem középbirtokosok, ennél fogva hiányoznak a pompás kényelmet nyujtó kastélyok. Ezzel nem azt mondom, hogy nálunk nincs elég sok szép magánlakás, amelyben, ki-ki kényelmesen nem érezheti magát, de 10—15 személynek együtt való elhelyezése legalább is nehézkes.

Ezen kivül a vendég függetlenebbüI, otthonosabban érzi magát, ha nem magánházban van.

Jelenlegi szállodáink szükök, berendezézük, beosztásuk korszerütlenek, hányszor kell folyósóikon a vendégnek egymáshoz surlódniok, mert egymást kényelmesen nem kerülhetik ki. A mellékhelyiségekről pedig jobb nem is beszélni.

Ez az egyik rész. Másrészt sehol nincs komoly gondoskodás arról, hogy a csiki székely földmives mikor beérkezik Szeredába, lovát, szekerét kényelmesen elhelyezze, pedig nem azért jön be, hogy ott ezeket őrizze. A székely ház ugy épüljön, hogy annak ellenkező oldalán való bejárattal külön gazdasági udvara is legyen, hatalmas, tágas, mindenkor tisztán tartott szekér szinnel és istálóvaI, ahová a gazda lovát nyugodtan bekötheti és ahol egy állandóan alkalmazott istállós néhány fillérért őrzi és és gondozza a reá bizott dolgokat, ugy, hogy a gazda nyugodtan végezhesse a városban ügyes-bajos dolgait. (...)

A csiki székely otthon találkozó helye legyen az egész megye közönségének, szimboluma az erők összefogásának. Szükségünk van egymás ismerésére, támogatására, az együvé tartozás érzetének fejlesztésére.

Ezek figyelembevétele mellett tágas, több oldalról megközelithető térről kell gondoskodni. Az épitendő otthon egyik része teljesen külön bejárattal ugy legyen épitve, hogy magasabb igényü vendégek is abban otthon érezhessék magukat és ne kelljen nekik itt is, ott is olyanokkal találkozniuk, akikkel esetleg nem akarnak.

E bejáratnak kapuja csak kivételes vendégek előtt nyiljon meg, ugy, hogy már a kapunyitás is itt tiszteletet jelentsen felfelé is, lefelé is. Ettől függetlenül legyen a mindennapi vendégek bejárata. A gazdasági udvari részen legyen korcsma jellegű helyiség is, hogy itt az egyszerü földmivesek is jól érezzék magukat. A székely otthonban mindenféle lehetőleg székely kezek munkája legyen, hogy ezek is hirdessék élni akarásunkat..”

[Szőke Mihály: Csiki székely otthon. Csiki Lapok, LIII. évfolyam, 18. szám, Csikszereda, 1941. május 4.]

A szálloda a görög keleti templom és városi park közötti lejtős területre épül. Kétemeletes lesz, hideg-meleg folyóvizzel és központi fütéssel. Alagsorában lesznek elhelyezve a gépkocsiszinek, a kazánház[,] különböző mosó, vasaló, száritó helyiségek és raktárak. A földszinten tágas előcsarnok, egy nagy és egy kis étterem, söntés, konyha, kamra, iroda, portásfülke, stb. lesznek. Az első és a második emeleten lesznek a vendégszobák, a padlástérben pedig a személyzeti szobák. A szálloda, felépitése után a város tulajdonába megy át, a befolyó jövedelem azonban a szálloda árának kiegyenlitéséig a kölcsönt nyujtó minisztériumba fog befolyni. (...)”

[Csiki Néplap, XI. évfolyam, 36. szám, Csikszereda, 1941. szeptember 3.]

Az épitkezéshez az anyagot még az elmult év őszén kezdték összegyüjteni és már kora tavasszal megkezdődtek a munkálatok, május közepe óta pedig teljes erővel dolgoznak, hogy október elsejére födél alatt álljon városnak ez a gyönyörü épülete. Az épitkezési vállalkozó Dávid Károly budapesti épitőmester, a munkálatokat pedig Nikicher János, Szabó András és Verebély Sándor épitészek vezetik az államépitészeti hivatal ellenőrzése mellett. Mindenesetre érdekes megfigyelni, hogy az épitő vállalkozó ezekben a háborus megszoritásokban és anyaggazdálkodási nehézségek között is milyen lendülettel és pontossággal hajtja végre az épitkezést.”

[Csiki Lapok, LIV. évfolyam, 24. szám, Csikszereda, 1942. június 14.]

A bokréta-ünnepen megjelentek: dr. László Dezső főispán, dr. Ábrahám József alispán, Szász Gerő polgármester, Papp Imre min. tanácsos, Bordán Alfréd egyetemi m. tanár, mint az épület tervezője, Dávid Károly épitési vállalkozó és többen mások. Szász Gerő polgármester beszédében kihangsulyozta a város háláját a kormány iránt, amely a várost megsegitette ezzel az épülettel. A munkások nevében Szabó Károly főpallér beszélt, amivel a bokrétaünnep véget is ért.”

[Csiki Néplap, XII. évfolyam, 37. szám, Csikszereda, 1942. szeptember 16.]

A városi szálloda egyik legimpozánsabb középület. Szomszédságában másik két emeletes palota, a Máv épülete szintén befejezés előtt áll. A város vezetősége mindent elkövet, hogy ezekhez az épületekhez mérten rendezze az egész piacteret. Ma már kialakult az az impozáns rendezés, amely a város ezen részének egészen uj arculatot ad. Továbbiakban a város elhatározta, hogy megszünteti a központi szálloda előtti teret. Azt eladja az érdekelt tulajdonosoknak azzal a kötelezettséggel, hogy azok záros határidő alatt kötelesek épületeiket kiképezni az épitési vonalba. Ugyanakkor elrendelte a központi szálloda közvetlen szomszédságában fekvő régi faháznak a lebontását. Továbbá engedélyt adott ezen ház melletti telken egy kétemeletes magánház épitésére, amely ujabb lendületet biztosit ennek a térnek a fejlődéséhez. Aki ma látja Csikszereda város ezen részét, az elismeréssel kell adózzon a város vezetőségének.”

[Csiki Lapok, LV. évfolyam, 20. szám, Csikszereda, 1943. május 16.]

A nemzet háboruban áll. Minden pénz erre a célra szükséges. És a magyar kormány hősi erőfeszitésének még marad lehetősége arra, hogy ezzel a néppel szemben jóvátegye a történelemnek minden mostohaságát.

Csak egy gondolata lehet minden székely embernek ezzel a gondossággal szemben. A hála. Nagy dolog az államhatalom jóindulatát mögöttünk érezni. Mi tudjuk igazán, akik a közel multban annyi keserűséggel láthattuk egy nép elkoldusitásának ördögi szándékait.

Adjunk hálát a Gondviselésnek, hogy ismét hazatértünk. Használjuk fel öntudatosan a történelem kedvezőbb hullámverését a megerősödésünkre. Ne civakodjunk, ne gyülölködjünk. Egységes hittel és a komoly időkhöz illő megbéküléssel fogjuk meg egymás kezét, hogy igy legeredményesebben nemzetünk javára fordithassuk azt a sok jószándékot amit a magyar kormány ennek a népnek felemelésére fordit.

Ezekkel az érzésekkel várta Csik vármegye székely népe Zsindely Ferenc dr. minisztert és feleségét Tüdös Klárát, akik Kardos Olivér dr. államtitkárral, feleségével, Imrédi Kálmán MÁV [?] elnökkel és kiséretével érkezett meg 1943 junius 28-án este Csikszeredába, hogy a városnak átadja a kereskedelemügyi minisztérium által épitett két emeletes szállodát.

A szálloda gyönyörű ajándék. Bardon Alfréd épitészmérnök tervei szerint Dávid [Károly – szerk. megjegyz.] budapesti vállalkozó épitette. Remek alkotás. Bátran mondhatjuk, hogy a Székelyföldnek ma a legmodernebb, minden kényelemmel ellátott szállodája. Az épület alagsorában van elhelyezve a központi fütés gépezete, a szálloda saját villanytelepe, a légoltalmi pince, raktárak, két hatalmas autogarázs és egy söröző. — A földszinten van a belépő, portásfülke, telefonközpont, éttermek, konyha, söntés, kiszolgáló berendezések.

A két emeleten 36 szoba van elhelyezve a legtökéletesebb kényelemmel, fürdőszobákkal. Ötven ágy áll rendelkezésre, szükség esetén 80 fekvőhely is beállitható. Rövidesen gondoskodás történik arról, hogy a minden háborus nehézséget megcáfoló nagyszerüséggel megépitett disze ennek a városnak megfelelően parkirozott környezetbe kerüljön.

Ennek az értékes ajándéknak hivatalos átadására hozta közénk hétfőn este a Hargita-expresz Zsindely minisztert és kiséretét, akiket az állomáson Kovács Károly dr. főispán, Ábrahám József dr. alispán fogadták. Bekísérték a magas vendégeket az uj szállodába, amelynek halljában Szász Gerő polgármester üdvözölte a minisztert, feleségének Gabodi Margit, Márkos Olivér dr. államtitkár feleségének pedig Puskás Márta adtak át virágcsokrokat.

Péter és Pál napján [június 29-én – szerk. megjegyz.] reggel 9 órakor Csikszereda város képviselőtestülete teljes számban megjelent a szálloda előcsarnokában, ahol elsőnek Csikvármegye alispánja Ábrahám József dr. köszöntötte a minisztert.

Zsindely Ferenc közvetlen meleg szavakkal válaszol. Hangoztatja, hogy minden magyarnak, aki hivatást érez ennek a népnek, a fajtájának felemeléseért ide kell fordulni a székelység felé. A székelységre minden időben kemény hivatás várt. Ez a hivatás soha sem veszélytelen. Ennek a népnek minél erőteljesebb rajokat kell kibocsátania a nagy magyar célok felé. Ebben támogatni ezt a népet kötelességének kell érezze minden öntudatos magyar testvérnek.

A miniszter szavai után Szász Gerő polgármester mondott köszönetet a kormány támogatásáért, amire a miniszter ujabb gondolatokkal válaszolt. — Fontos az, hogy öntudatos magyarsággal álljunk helyünkön. Sokat mulasztottunk — mondja a miniszter. — Mulasztottunk az idegen megszállás előtt is. Sokat kell pótolni, különösen a magyar öntudat hiányosságain. De ezentul hiszem, hogy virrad. A magyarság álmából ocsudik. Meg vagyok győződve, hogy megbirkózunk a nehézségekkel, mert ezt parancsolja a jövőnk, amely egy táborba parancsol minden magyar embert.

A városi szálloda átadása ezzel befejeződött és Zsindely miniszter kiséretével a Hargita fürdőre gépkocsizott, ahol letette az alapkövét annak a 16 szobás turista szállodának, amelyet szintén a keresk. minisztérium épittet, még ezen a nyáron, Szilárd József csikszeredai épitész mérnök tervei szerint. (...)”

[Csiki Lapok, LV. évfolyam, 27. szám, Csikszereda, 1943. július 4.]

Ebben az esztendőben elkészül közvetlen a szálloda és patak közötti résznek a lépcsőzetes parkositása. A rendkivül[i] ízléssel kidolgozott diszitése ennek a résznek tovább emeli a város szépségét. A munkának elvégzésére a minisztérium által nyujtandó összeggel 65 ezer pengő áll rendelkezésre. A további tervekben szerepel a Hajnód-féle belsőségen, egy tónak a létesitése, amely teljesen nagyvárosi jelleget biztosit. Általában a nagy gonddal készült parkirozási terv a város fejlesztésnek egyik legszebb müve.”

[Csiki Lapok, LV. évfolyam, 35. szám, Csikszereda, 1943. augusztus 29.]