Nevezett miniszter e hó folyamán a vármegye közönsége által a palota helyéül felajánlott ugynevezett alezredesi telket szakközegeivel megszemléltetvén, miután a börtön is azon a telken fekszik, azt elég alkalmasnak találta, de nem kielégitőnek, minél fogva a közvetlen közelben fekvő telkek kisajátitása vált szükségessé. Ez a kérdés valószinűleg az e hó 30-án tartandó közgyülésben fog megoldást nyerni, s ha a kisajátitás a nyár folyamán megtörténhetik, az esetben az épitkezés még szeptember elejével kezdetét fogja venni.”

[Csiki Lapok, XIV. évfolyam, 22. szám, Csikszereda, 1902. május 28.]

A mint halljuk az alkudozásokkal a törvényhatóság május havi gyülésében megbizott Becze Antal alispán urnak sikerült a szükséges telkek tulajdonosai, nevezetesen Gál Endréné urasszony és Nagy István vendéglőssel az egyezséget megkötni oly képpen, hogy Gál Endréné épületes belsőtelkét 18000 koronáért, Nagy István pedig a dr Fejér Antal tulajdonát képező, most kaszinóul használt vár előtti épületes telekért hajlandónak igérkezett belsőségét átadni, ha ez a vármegye által részére megszereztetik, mire nézve az egyezség 17000 koronában meg is köttetett s igy most már mi sem áll utjában annak, hogy a palota épités még lehetőleg ez év folytán megkezdessék.”

[Csiki Lapok, XIV. évfolyam, 26. szám, Csikszereda, 1902. június 25.]

Ezen követelések pedig abból állanak, hogy a vármegye engedje át azt a bejárót is, mely a fogház épület és a mostani kaszinó helyiség mellett a gazdasági intézet birtokába vezet, biztositotta továbbá ezen utóbbi telek felől az ablak szolgalmi jogot és a Karda-féle telek mellett egy bejárót. Ha mindezek megtörténnek az esetben az épités 1903. május havában kezdetét veszi. Hisszük azonban, hogy ezek az ujabbi követelések teljesitése a vármegye részéről oly kielégitést nyer, hogy az igazán sürgős és kivánatos épitkezés további halasztás nélkül megkezdhető lesz.”

[Csiki Lapok, XIV. évfolyam, 46. szám, Csikszereda, 1902. november 12.]

Árverezni szándékozók kötelesek az árverés megkezdése előtt a becsérték 10%-át bánatpénzül készpénzben az árverező bizottság kezéhez letenni, zárt ajánlataikat pedig 10% készpénzbeli bánatpénzzel ellátva s lepecsételve a kitüzött nap délelőtt 9 óráig az árverező bizottsághoz beadni. Postán érkezett ajánlatok csak az esetben vétetnek figyelembe, ha azok az árverezés megkezdése előtt a bizottsághoz beérkeztek.

Ajánlat az egyes épületekre külön-külön s az összesre együtt is tehető.

Vevő köteles lesz az ajánlott vételárt az árverelő bizottság kezébe készpénzben azonnal lefizetni, a megvett tárgy lebontását az abból kikerült mindennemű anyagnak és törmeléknek a helyszinéről való elszállitását 1903. évi augusztus hó 1-éig saját költségén feltétlenül eszközölni.

Jelzem, hogy az ugynevezett járásbirósági épület becsértéke 2050 koronában, a Nagy István-féle ház becsértéke 423 koronában, a Gál Endre-féle telken lévő lakóház becsértéke 857 koronában, a járásbirósági épület előtt levő kerités becsértéke 8 koronában, a Gál Endre-féle lakóház előtti kerités becsértéke 2 koronában, a Gál Endre-féle telken lévő sütő becsértéke 20 koronában és az ugyanazon telken lévő gazdasági épület becsértéke 40 koronában állapitott meg.

Csikvármegye magánjavak igazgatósága. Csikszeredán, 1903. évi május hó 27-ik napján. Dr. Csiky József igazgató”

[Csiki Lapok, XV. évfolyam, 23. szám, Csikszereda, 1903. június 3.]

Az épitési munkák együttesen egy vállalkozónak, illetve egyetemlegesen kötelezett társvállalkozónak, avagy pedig a következő csoportok szerint elkészitve, külön-külön vállalkozóknak, illetve egyetemlegesen kötelezett társ vállalkozóknak fognak kiadatni.

I. csoport: Föld és kőműves munka. Kőfaragó munka. Szobrász munka. Szemet (?) és hamu (?) készitési munka. Kutmüves munka. Árnyékszék berendezési és peczegödör készitési munka. Csatornázási munka. Különféle berendezési munkák. Járda burkolati munka és keritési fal készités.

II. csoport: Vas munka.

III. csoport: Ács munka.

IV. csoport: Cserépfedő munka. Bádogos munka.

V. csoport: Asztalos munka. Lakatos munka. Mázoló munka. Üveges munka.

VI. csoport: Szobafestő munka.

VII. csoport: Kályhás munka.

Megjegyeztetik, hogy a munkák csoportonkénti kiadása esetén az egyes csoportokban foglalt munkák egymástól el nem választhatók és csakis egy vállalkozónak, vagy egyetemlegesen kötelezett társ vállalkozóknak adatnak ki.

Az árlejtésen mindama szakértő iparosok vehetnek részt, a kik üzletük vitelére hatósági engedélylyel birnak.

Az elkészitendő munkákra vonatkozó általános és különleges épitési feltélelek, valamint az épitési tervrajzok alulirt kir. törvényszéki elnök hivatali helyiségében a hivatali órák alatt megtekinthetők s ugyanott a munkákra ajánlkozni szándékozók az egyes munkacsoportok költségvetéseinek másolatait, melyek a vállalkozók által az egység árakkal és a végösszegekkel kiegészitendők, (a mennyiben a meddig a készlet tart) a következő árakon szerezhetik be.

Az I. csoport alatti munkákról 10 kor.

Az V. csoport alatti munkákról 5 kor.

A II., III., IV., VI. és Vll. cs. alatti munkákról kor.

Az ajánlatok csak irásban és pecséttel ellátott boritékban fogadtatnak el a következő felirattal: »A Csikszeredán emelendő kir. törvénykezési épület épitésére vonatkozó ajánlat«, s az ajánlatban kiteendő, hogy az ajánlatot tévő a terveket látta, az épitési feltételeket ismeri s azoknak magát aláveti.

A versenytárgyalás a csikszeredai kir. törvényszék tanácstermében az épitési felügyelő bizottság nyilt ülésében folyó évi augusztus hó 4-ik napján délelőtt 9 órakor fog megtartatni, a mely napig s óráig az ajánlatok 1 koronás bélyeggel ellátva a kiszámitott költségvetéssel együtt annál bizonyosabban beadandók, minthogy a később beérkező valamint távirati vagy pótajánlatok vissza fognak uttasittatni.

Az ajánlatot benyujtani szándékozók kötelesek az egyes munkacsoportok, illetőleg az egész vállalati összegnek megfelelő 5% bánatpénzt, vagy a budapesti m. királyi állampénztárnál, vagy a csikszeredai m. kir. adóhivatalnál előzetesen, készpénzben vagy óvadékképes értékpapirokban letétbe helyezni s ennek megtörténtét igazoló nyugtát ajánlatukhoz mellékelni.

Bánatpénz letétet igazoló elismervény nélküli ajánlatok elfogadtatni, illetve figyelembe vétetni nem fognak.

Az ajánlatok fölött a m. kir. Igazságügyminisztérium szabadon dönt s azok egyikéhez sincs kötve.

Az épitési munkák az ajánlatok elfogadása esetén 14 nap alatt lesznek megkezdendők s oly erövel folytatandók, hogy az épület legkésőbb 1904. évi julius hó 31-én tető alá hozható és 1905. évi julius 31-én teljesen készen átadható legyen.

Csikszeredán, 1903 junius 28-án. Dr. Gullya László, kir. tszéki elnök.”

[Csiki Lapok, XV. évfolyam, 27. szám, Csikszereda, 1903. július 1.]

Mert megtehették volna, hogy reánk se gondoljanak. Mit tehettünk volna ellene! Mi nem vagyunk türelmetlenek, lármások, okvetetlenkedők. Megelégszünk a szép szavakkal az igérgetésekkel is. Mi nagyon jó fiuk vagyunk. De hát minek is lármázunk! Ugy sem érnénk vele semmit. Ez a belátásunk képezi a mi véghetetlen bölcseségünket s mondatja velünk:

Oh kérem! — majd ha jut.

A föld hátán azonban létezik még egy Csikszereda nevü városka is. Régebben önálló törvényhatóság volt s birt azokkal a jogokkal, mint a melyekkel jelenleg a törvényhatósági városok birnak. Sőt még többet is. Ezt azonban nem részletezem, nem tartozik ide.

Elég az, hogy a mint mondám, létezik még Csikszereda város is. Ebben a városban fogják uj igazságügyi palotáját épiteni Csikmegyének. Nagyon helyes és természetes dolog, hogy nem épitik például Kotormányban vagy Kászonfeltizben.

Csikszeredába épitik fel. Csikszeredában egysorban és tőszomszédságban a kaszárnyával, megyeházzal, gazdasági iskolával, kórházzal, leányiskolával.

Okosan és bölcsen! Csikszereda oly nagy város, hogy már külön hivatali negyedje is kell legyen.

A város más részét üsse a kő.

Sic volo, sic iubeo! Mondja a hatalom és város, te rongy város, nehogy megmoczanj!

De a szépités, a jövő fejlődése érdekében talán jobb vol...

— Pszt! Örülj, hogy élsz!

Ottan épül tehát egy drága épület, az ut mellé majdnem közvetlenül. Járda is fog lenni előtte, majdnem egy méter széles. Milyen pompásan is fog majd az a két emeletes, kupolás palota festeni, egy méter széles járdával! Mintha egy landauer elé macskákat fognának.

S miért kellett ide építeni? — Hogy a régi fogház épülethez közel legyen!?”

[Csikszereda, I. évfolyam, 27. szám, 1903. július 5.]

Igy hát nem csupán merész ötlet számba megy, hanem komoly és határozott intencióként merül föl az irányadó körök ama óhajtása, hogy Juszticia uj palotájában a villamos világitás legyen berendezve. Sokkal kisebb igényü helyeken is, mint a mi intelligens városunk, ujabb idő óta az utczai világitás szintén villamos, amit nagyban elősegit egy kiváló magyar cég, a Schuckert villamos művek részvénytársaság előnyös vállalkozása. Azt hissszük, a nagyközönség véleményét tolmácsoljuk, a midőn az irányadó birói és vármegyei körök ama üdvös óhajtását, hogy az uj igazságügyi palotában a villamos világitás s ezzel kapcsolatosan a város világitásának reformja is megvalósuljon, az épitkezés vezetőinek komoly figyelmébe ajánljuk.”

[Csikszereda, I. évfolyam, 44. szám, 1903. november 1.]

Az épitési állvány készitésénél egy hatalmas gerenda felhuzása közben a csigát tartó kötél elszakadt. A gerenda ugyanis egy kiálló görcsben megakadt s amikor a kötelet megrántották, a szakadás következtében a sulyos gerenda a magasból lezuhant és a véletlenül ott álló Vaszi Antal fiatal napszámos fejére esett. A szerencsétlen embert a lezuhant gerenda nyomban agyonütötte. A katasztrófa szinhelyén Sztupjár Samu kir. ügyész csakhamar megjelent s az érdekelteket kihallgatta. A szerencsétlenség oka az volt, hogy a főpallér többszöri figyelmeztetését. hogy senki a fa alá ne álljon, a szerencsétlen Vaszi nem tartotta be, s igy történt a borzalmas katasztrófa.”

[Csikszereda, II. évfolyam, 10. szám, 1904. február 28.]

Hogy kit terhel ezen szomoru esetért a felelősség, azt majd a biróság fogja kideriteni, s az eset megtörténte után kevés idővel Sztupjár Samu kir. ügyész megjelent a helyszinén, a kötelet elkobozta s az ott dolgozó munkásokat is kihallgatta.”

[Csiki Lapok, XVI. évfolyam, 11. szám, Csikszereda, 1904. március 2.]

Erre a meglepő felfedezésre egy Domokos Elek nevü csik-somlyói kőmives feljelentése szolgáltatott okot, akit Koch Károly budapesti vállalkozó az igazságügyi palota épitésére alkalmazottak sorából elbocsátott s most az állás nélkül levő mesterember ugy akart bosszut állani volt főnökén, hogy az igazságügyminiszterhez terjedelmes »leleplezést« terjesztett fel, azt állitván, hogy épülő igazságügyi palotánk alapzatát szárazon készítették.

Szász Róbert mérnök, ki a palota épitésének ellenőrzésével van megbizva, s aki feladatát a legnagyobb buzgósággal és kiváló szakértelemmel teljesiti, a legerélyesebben tiltakozott az alaptalan felfedezés ellen, amely pusztán magánbosszu következménye. Papp Domokos főmérnök, Gullya László dr., törvényszéki elnök, felhivására szintén oly értelmü jelentést tett az igazságügyminiszterhez, hogy a palota alapozási munkálata szabályszerüen és a kikötött feltételek mellett történt.

Az igazságügyminiszter azonban Koch Károly költségére mindazonáltal elrendelte az alap-falazat egy részének felbontását és szakértői megvizsgálását, amit a vállalkozó helyettese, Szvetics József, Papp Domokos főmérnök és Szász Kóbert ellenörző-mérnök jelenlétében a héten véghez is vitt.

Négy különböző helyen ásták és bontották fel az igazságügyi palota alapzatát, amikor azután szakértői szemle utján meggyőződtek róla, hogy a Domokos Elek emelte vád teljesen alaptalan, mert a fundamentum sehol sincs szárazon beépitve, hanem mindenütt a feltételeknek megfelelően és a legszabályszerűbben.

A kiküldött bizottság a vizsgálatnak megfelelően tettte meg jelenést az igazságügyminiszterhez, s igy most már a palota további épitése elé akadály nem gördülhet.

Mind értesülünk, Koch Károly vállalkozó egy helybeli ügyvéd utján Domokos E. ellen rágalmazás és zsarolás miatt bünvádi feljelentést tett, akit egyszersmint a felbontással okozott kár erejéig is beperelt.”

[Csikszereda, II. évfolyam, 21. szám, 1904. május 15.]

E hó 11 ikén szombaton ismét szerencsétlenség történt az uj palota épitésénél, nagy rémületet okozva a dolgozó munkások s a katasztrófa szinhelyére gyűlt közönség között. Midön ugyanis az emeletet fentartó, hatalmas vas-sineket szállitották fel, a legfelsö állványon, egy Rádoc János nevü zemplénmegyei származásu napszámos az óriási teher következtében megcsuszott s az alsó állványra zuhant. Itt azonban az állvány járható lépcsőzetét már lebontották, s igy a szerencsétlen munkás a magasból a szomszédos Nagy István vendéglős udvarára esett. A zuhanás következtében eszméletét teljesen elvesztette s egy közeli rendőr a közkórházba szállította, ahol az orvosok megállapitották, hogy az igazságügyi palota ujabb áldozata mind két karját eltörte. Az ügyészség a válalkozó és az épités vezetője ellen meginditotta a vizsgálatot.”

[Csikszereda, II. évfolyam, 25. szám, 1904. június 12.]

A dolgozó munkások ugyanis Koch Károly vállalkozótól béremelést kértek, aki azonban kérelmüket nem teljesitette. Erre nehány munkás azonnal a sztrájk megkezdésére szóllitotta fel társait s már már kiütött a forrongás amikor Szwetics József felügyelőnek biztató igéretekkel sikerült a sztrájkot öt heti időtartamra lecsendesiteni. A munkások hétfőn már mindnyájan dologhoz láttak.”

[Csikszereda, II. évfolyam, 28. szám, 1904. július 3.]

Tervezésének kezdő idejében már nagyonsok szó esett arról, vajon helyes lesz-e egy ilyen nagy és hosszu időre szóló palotát abba a kicsiny zugba beszoritani, amely a régi casinó, jelenleg Nagy István-féle vendéglőtől a Karda-féle házig terjed? Tettek is az ellen felterjesztéseket törvényszéki elnök, vármegye s minden faktor, melynek ebbe csak némi beleszólása volt is, de mindhiába. Az igazságügyminiszter ragaszkodott a helyhez, mert annak hátterében ott van a 15 – 18000 frt. költséggel épitett fogház, a fogháznak pedig lehetőleg a törvényszék épület területén belül kell helyet foglalnia. És igy egy meglevő gombhoz hozzá választották a kabátot s ráépitették az uj igazságügyi palotát olyan területre, melynek épitési ferdesége csak most tünik ki igazán, mert hisz a tervnek alkalmazkodni kellett a területhez, a terület pedig oly szük, oly kicsiny hogy oda a monumentalis épületet emelni a legjobb akarattal sem lehetett.

Most kezdenek kitünni [az] épületnek arányai. Elötte az egy méter széles járda fog diszelegni. Egy méteres járda egy hosszu a Nagy lstván telkétől a Karda féle házig terjedő kétemeletes palota elött. Azon [azaz (?)] hogy csak a homlokzata, s az egyik szárnya kétemeletes. A Nagy István telke felől eső szárnya csupán egy emeletes, örök diszére a csikszeredai architekturának, amelyel az igazságügyminiszteri tárca irányoz, s hol szépség, kényelem monumentálisság és alkalmatosságnál sokkal többre becsültetik az olcsóság.

Ugy tudjuk annak idején dr. Perjéssi Mihály volt törvényszéki elnökünk fűt-fát megmozgatott, hogy legalább az egy emeletes szárnyat engedélyezzék két emeletesre, már csak épitkezési szempontbóI is. a minek azonban hathatósabb indokolását az képezte, hogy ha ma talán még nincs [is (?)] nagyobb helyiségre szükség, s akkor a mostani takarékosságra bus áron fognak ráfizetni. De mindhiába, marad az eredeti s annak ferdesége csak most tünik ki teljes világitásban.

Hogy milyen lesz belsö világitásban az épület, arról már számot adni nem lehet. Legfeljebb a bejáratra függeszthetjük, a mely méltó párja az egyméter széles járdának s sok találgatásra ad okot vajon az lesz ebből a gyönyörü palotának a lépcsőháza vagy nem?

A fölött azonban már most lehet gondolkozni, milyen óriási aestethikai hiba az a két oldalt huzódó szük 1-2 méteres sikátor, mely arra van hivatva, hogy az épület két szárnya földszinti emeleti helyiségeinek némi világosságot szolgáltasson, mely tehát inpraktikus is, mert azon szük köz még annak világosságot sem fog nyujtani, a mennyi a folyosóknak kell, szoba megvilágitására pedig teljesen alkalmatlan.

Mennyivel máskép lehetett volna construálni mindent, ha e drága és szép épület megfelelő alkalmas helyre emeltetik!”

[Csikszereda, II. évfolyam, 34. szám, 1904. augusztus 14.]

Ez összeg egy előkelőbb állásu uri család butorzatára való, ugyan hogy lehet ezzel egy ilyen hatalmas épületet bebutorozni, habár többnyire csak hivatalos helyiségeknek és középszerüen is? Reméljük, hogy mértékadó helyen felvilágositják a kormányt, hogy az lenne a legnagyobb pazarlás, ha silány berendezés által minden évben ujabb és ujabb összegek lennének szükségesek a tatarozásra. Meg aztán fényes palotában rossz butorzat igazán különös lenne.”

[Csiki Lapok, XVI. évfolyam, 39. szám, Csikszereda, 1904. szeptember 14.]

E munkálatok költségei a törvényszék és járásbiróság részére 11999 kor. 93 fillérrel, a kir. ügyészség részére 1674 kor. 40 fillérrel, összesen 13674 kor. 33 fillérrel irányoztattak elő.

A törvényszék és járásbiróság költségei az egyes munkanemek között következőképen oszlanak meg:

I. cs. Mázoló munka 333 kor. 55 fill.

II. cs. Asztalos, lakatos javitási munka 809 kor. 92 fillér.

III. cs. Órásáruk 166 korona.

IV. cs. Bádogos áruk 10 korona.

V. cs. Üveges és lámpaáruk 624 kor. 20 fillér.

VI. cs. Vasáruk 373 kor. 10 fillér.

VII. cs. Papir és irószeráruk 177 kor. 20 fillér.

VIII. cs. Kárpitos munkák és finomabb butorok 5952 korona.

IX. cs. Közönséges asztalos munka 1112 korona.

X. cs. Irattári állványok 1938 kor. 96 fillér.

XI. cs. Mülakatos munka 120 kor.

XII. cs. Rövidáruk 284 kor.

XIII. cs. Előre nem látott kiadások és költözködési költségekre felvétetett 99 kor.

Az ügyészségi költségvetésben:

I. cs. Javitási munkálatok 190 kor.

II. cs. Kárpitosáruk és fi[n]omabb butorok 971 kor.

III. cs. Üveg és lámpaáruk 125 kor. 20 fillér.

IV. cs. Órásáruk 60 korona.

V[.] cs. Irószeráruk 10 kor.

VI. cs. Vésnök áruk 40 korona.

VII. cs. Vasáruk 102 kor.

VIII. cs. Kosárfonómunka 8 kor.

IX. cs. Festészeti munka 50 kor.

Ezen munkák együttesen egy vállalkozónak, illetve egyetemlegesen kötelezett társvállalkozóknak, vagy pedig előtüntetett csoportok szerint elkülönitve külön-külön vállalkozónak, illetve egyetemlegesen kötelezett társvállalkozónak fognak kiadatni: megjegyeztetvén, hogy utóbbi esetben az egyes csoportba foglalt munkák egymástól el nem választhatók. Az árlejtésen mindama szakértő iparosok vehetnek részt, kik üzletük vitelére hatósági engedélylyel bírnak. Az elkészitendő munkákra vonatkozó költségelőirányzatok alattirt kir. törvényszék elnök hivatali helyiségében a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Az ajánlatok csak irásban és pecséttel ellátott boritékban fogadtatnak el, a következő külső felirattal:

»A Csikszeredában emelt törvénykezési palota helyiségeinek belső berendezéséhez és felszereléséhez szükséges butorzatra és felszerelésekre vonatkozó ajánlat« s az ajánlatban kiteendő, hogy az ajánlatot tevő a költségvetést, az árlejtési feltételeket ismeri, s azoknak magát aláveti.

A versenytárgyalás a kir. törvényszék tárgyalási termében 1904. évi november hó 22-ik napján d. e. 9 órakor fog megtartatni, mely napig és óráig az ajánlatok egy koronás bélyeggel ellátva beadandók, minthogy a később beérkező, valamint távirati, vagy pótajánlatok vissza fognak utasittatni. Az ajánlatot benyujtani szándékozók kötelesek az egyes munkacsoportok, illetőleg az egész vállalati összegnek megfelelő 5% [vagy 6%?] bánatpénzt vagy a budapesti állampénztárnál, vagy a csikszeredai m. kir. adóhivatalnál előzetesen készpénzben, vagy ovadékképes értékpapirban letétbe helyezni, s ennek megtörténtét igazoló nyugtát ajánlatukhoz mellékelni.

Bánatpénz letétét igazoló elismervény nélkül való ajánlatok elfogadtatni, illetve figyelembe vétetni nem fognak. Az összes munkálatok legkésőbb 1905. julius 1-ig foganatositandók s az összes butorokat és felszereléseket vállalkozónak saját költségén kell az uj törvénykezési palotába beszállitani s ott a hivatalos helyiségekben elhelyezni. – Az ajánlatok fölött a m. kir. igazságügyminiszterium szabadon dönt, s azok egyikéhez sincs kötve.

Csikszereda, 1904. október 23.

Dr. Gullya László, a kir. trvszék elnöke.”

[Csiki Lapok, XVI. évfolyam, 45. szám, Csikszereda, 1904. október 26.]

Megjegyzem, hogy ezt a hiányt nem egyedül én fedeztem fel, hanem a közönség számos tagja, a nélkül, hogy egyik a másikat figyelmeztette volna rá. Tehát sokan elkerülhetetlen szükségnek tartják azt.

Hiszen kis városunkban ugy sincs egyetlenpontos időjelző, mely távolról tájékoztathatná a közönséget, mint más városokban. Tehát nekünk még inkább kellene egy megbizható óra, melyet mindennap szabályoznának. Azonkivül az igazság szolgáltatásban is fontos szerepet játszik az óra, különösen a reggel 8 óra.

Hívja fel tehát levelem közzététele által az illetékes tényezők figyelmét e hiányra! Ugy gondolom, hogy annak utólagosan való beállitása sem ütközne semmi nagyobb akadályba; a közönség pedig hálás lenne, s az igazság szolgáltatás gyorsaságát is elősegitené.

Egy jogkereső.”

[Csiki Lapok, XVII. évfolyam, 21. szám, Csikszereda, 1905. május 24.]

Évtizedes poros akták, sok székely ember igazságának élő tanui, elégültséggel mondanak bucsut a régi, rozzant épületnek, melyben még a hirhedt Bachkorszak óta tanyázott eddig az igazság. Most azonban a régi lakó vágyai is megnőttek, szebb hazába vágyódik. Valóságos palota lesz ezután a lakóhelye. Az igazság büszkén, hirdetöi pedig megkönnyebülten teszik meg ezt a rövid utat, a peres feleknek azonban ezután sem változik – helyzetük, egyik elkeseredetten fogja elhagyni ezt a helyet, hova bizakodva lépett.”

[Csiki Lapok, XVII. évfolyam, 30. szám, Csikszereda, 1905. július 26.]

Nem siratja meg senki azok közül kik éveiknek szép számát kellett ez ódi szobákban eltöltsék. És mégis tudom, vannak az idősb birák közül, kik a megszokás hatalma alatt állva, legalább egy pillantással bucsut mondanak, annak a négy falnak, hol jó és rossz napok között szolgáltatták lelkük és tudásuk szerint az igazságot. De a mint a régi fészekből az uj ház küszöbét átlépik, az arczok megváltoznak. Öröm, mosolygás váltja fel. A lélek kezd a szép modern tágas szobák láttára – mosolyogni. Mintha le lehetne olvasni a lelkesültséget, az uj erőt, fogadalmat, hogy e házban mindenki a legnagyobb kitartással, buzgalommal fogja szolgálni az emberek legfőbb javát, az igazságot. Jól eső örömmel olvassa le az arczokról ezt az örömét maga a kir. törvényszéki Elnök ur, kinek nagy érdeme az, hogy ott áll az a palota a fényesen, pompás kényelmes, diszes termeivel, szép nagy tágas szobáival. Miként a gyermek örömmel csüng édes anyja karjai között, ugy ő az igazság, a tudás kiváló embere szeretettel járja be napról-napra e ház minden zugát. A költözködés a berendezkedés nehéz munkája az ő felügyelete alatt, könnyen és simán megy végbe. A fáradságos részből kijutott az iroda igazgatónak. Jön-megy egész napon. A fejében van már minden szoba alakja, szine s parancsot osztogat, tesz, vesz, mint egy jó házi gazda. De azért bele telik még egy jó hét, mig rend lesz. Nagy dolog ekkora palotába való berendezkedés. De reméljük, hogy nemsokára a törvénykezés simán ismét a régi rendben folyik e diszes törvényházban. S kivánunk az igazság bajnokainak erőt, kitartást, munka kedvet és egészséget, hogy szolgáltathassak sokáig benne az államnak, az embereknek legfőbb javát: az igazságot.”

[Csiki Lapok, XVII. évfolyam, 31. szám, Csikszereda, 1905. augusztus 2.]

A »Magyar kir. Törvényház« elnevezésű palotában elnökünk bölcs gondoskodása folytán oly esküdtszéki terem van megfelelő helyiségekkel, a legmagasabb igényeket is kielégítő berendezéssel és kényelemmel, mely országunkban a második helyet vivja ki magának.

Ezekben a helyiségekben lesznek megtartva az októberi ülésszakra eső ügyek és eltekintve ama szokásos ünnepélyességektől, melyek az első napon az uj hajlék elfoglalása alkalmából a felavatás szinezetével fognak birni – oly foku érdeklődés nyilvánul már is a nagy közönség részéről, hogy a legnagyobb valószinűséggel belépőjegyek kibocsátására lesz szükség.

Borsai Mór.”

[Csiki Lapok, XVII. évfolyam, 38. szám, Csikszereda, 1905. szeptember 20.]

Az épület többféle érzést váltott ki az akkori csíkszeredai lakosokból. Voltak, akik túlméretezettnek találták a homlokzatot, voltak, akik nem az épületet kifogásolták, hanem előle a »kellő távlatot« hiányolták, vagyis azt a teret, amely egy ilyen méretű épület elé kívánkozik. Voltak, akik úgy élcelődtek, hogy »nadrágot varrtak a gombhoz«, és voltak, akik azt vallották, hogy éppen a csíkiak peres ügyeinek mértékére szabták. Mindenképpen oktalanul túlméretezve.

A törvényszék megépülésének fontos szerepe volt a polgári Csíkszereda kiépülésében.”

[Mihály Zita: A csíkszeredai Vár tér története – Hargita Kalendárium 2000]