Ezután a bizottság kiment a helyszinére, ahol a telket a város nevében dr Ujfalusi Jenő polgármester és Jakab Ferencz v. tanácsos adta át a bizottságnak, mint a státus képviselőinek, akik aztán átadták azt a szintén jelenlevő Wuschinszky István és Preiszner József épitészválalkozóknak. Az épitést a vállalkozó minél előbb meg akarja kezdeni. Az épületet 1910. augusztus 20-án köteles átadni, ugy, hogy az 1910—11.-ik tanévvel már az uj épületben lehet megkezdeni. Megjegyezzük, hogy a vállalkozóval a státus csak a gimnázium és az internátus épületének felemelésére kötött szerződést. Ha azonban sikerül megfelelő kölcsönt kapnia, akkor a szemináriumot is felépitteti.”

[Csiki Lapok, XXI. évfolyam, 6. szám, Csikszereda, 1909. február 3.]]

— Dacára annak, hogy itten státus-gimnáziumról van szó, melynek igazgatása a vármegye törvényhatóságának hatáskörén kivül esik, a törvényhatóság mindazonáltal nem vonta meg áldozatkészségét, az internátus felépitését teljesen magára vállalta s magának a gimnázium főépülete épitési költségeihez is jóakaratulag hozzájárulván egy összegben 334,194 koronát szavazott meg hozzájárulásképpen. Szükmarkunak bizonyult azonban éppen a státus, kinek érdeket szolgálja első sorban az intézet. Azt sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a státus a felépiteni magára vállalt szeminárium épitését elodázta. Igy az intézet nélkülözni fogja az egységesség jellegét, mi okból törvényhatóságunkra vár a feladat, hogy a státust kötelezettségének mielőbbi teljesitésére kényszeritse. Ezt annál könnyebben teheti, mert minden jogfenntartás nélkül óriási áldozatokat hozott a főgimnázium áthelyezéséért. Azt mindenesetre nagy örömmel látjuk, hogy a főgimnázium falai a földből már kiemelkedtek.”

[Csiki Lapok, XXI. évfolyam, 21. szám, Csikszereda, 1909. május 19.]

Az érkező főpásztort Pál Gábor gimnáziumi igazgató üdvözölte s a következő nagyszabásu beszédében kérte fel az alapkő megáldására:

Nagyméltóságu Gróf. Püspök Ur!

Kegyes Főpásztor!

A két hónap óta folyó szorgos munkának ezen szinhelyén, hol az ezelőtti években ilyenkor zsenge növényzetet lengetett a tavaszi szellő, alapfalak emelkednek ki a földből, melyek a szemlélő képzeletét egy impozánsnak igérkező épület körvonalainak megalkotására inditják.

Ez az épület, melynek falait a verejtékes munka eredménye gyanánt nap-nap után emelkedni, nőni látjuk, Csikmegye közművelődésének életében és ősi középiskolájának, a csiksomlyói főgimnáziumnak történetében nevezetes mozzanat monumentuma lesz.

Amire felépül, egy harmadfélszázadra visszatekintő intézet krónikáját zárja be, melyet a Szent István királyról nevezett erdélyrészi Szent Ferenc-rendi szerzet csiksomlyói rendházának tagjai nyitottak meg a XVII. század közepe táján.

A hazafias lelkesedéssel alapitott, török-tatár dulások közben lerombolt és csüggedetlen kitartással kétszer is újra épitett gimnáziumban a szerzetház tudós tagjai tanitottak egészen 1848-ig, versenyt tartva a sikerben a Jézus-társasági atyák hirneves intézeteivel, melyek Székelyudvarhelyt, Kolozsvárt és más helyeken végeztek kulturmissziót.

1848-ban a szabadságharc küzdelme tanárt és tanitványt, aki csak arra való volt, fegyverbe szólitott. Beteljesült itt is a latin közmondás: »Inter arma silent musae.«

Elismert valóság, hogy úgy a régen mult időkben, mint a közel multban sok jeles férfiunak adott a csiksomlyói főgimnázium középfoku kiképzést és azok a rajok, melyek belőle évenként kirepültek, bárhová sodorta is őket az élethivatás, a nemzetnek mindenkor hü fiai voltak, kikre a haza jó és rossz viszonyok közt mindig bizvást számithatott.

Az intézet legutoljára 1838-ban kapott új otthont, uj épületet, mely eredetileg gimnáziumnak s finevelönek készült. Habár a közel multban kétszer is kibövittetett, már szüknek bizonyult és a haladó kor igényeinek többé nem felel meg. Ezért az országgyűlés és Csikvármegye áldozatkészsége a Csikszereda város felajánlotta ezen tágas helyen egy hosszu idöre szóló, diszes kivitelű épületet állit az erdélyrészi róm. kath. státus igazgatótanácsának vezető intézkedése mellett.

Ezen épülő új intézetet csak úgy tekintem, mint egy új méhköpüt, melybe mikor elkészül, a régi intézet most növekedő és erősödő méhraja, a csiksomlyói főgimnázium ifjusága, elhelyezkedik, hogy aztán évenként új és új szorgalmas és munkás rajok szálljanak ki belőle, akik hivatva lesznek az állam és társadalom sok kerekű gépezete mellett irányitó, vezető szerepet betölteni és magasabb műveltségükkel, finomultabb izlésükkel az általános müvelődést terjeszteni.

A mult és jövő tehát egy fenségesen szép hivatás teljesitésének azonosságában kapcsolódik össze.

A keresztény hit és erkölcs, a hazaszerelet és tudomány ezen épülő templomának alapfalai mellett, az épitést végző munkások, a tanuló ifjuság és az érdeklődő közönség jelenlétében hódolattal üdvözlöm Nagyméltóságodat és hálás köszönetemet fejezem ki azon meleg érdeklődéséért és készségéért, mellyel kérésemre ezen épület alapkövének megáldását sok águ elfoglaltságának kitüzött programmjába beilleszteni kegyeskedett. Tisztelettel kérem, hogy mint az Urnak felkent szolgája, mint egyházmegyénk főpásztora ezen nevezetes épitkezés sikeres folytatása, bevégzése és majdan a benne folyó szakadatlan szellemi munka sikere érdekében a már elhelyezett alapkövet megáldani méltóztassék, kérve a Mindenhatót, hogy árassza áldását az épitésben tovább munkálkodókra, a benne majd összegyülő és tanulni vágyó ifjakra, azok vezetőire és oktatóira.

Püspök atyánk nagy hatást keltett válaszában annak adott kifejezést, hogy változó érzelmek között jött ezen új intézet alapkövének megáldására. Atyai fájdalommal gondolt arra, hogy az az ősrégi intézet, amely a Szent Szűz oltalmazó pártfogása mellett oly sok derék, hithű és hazaszerető embert nevelt az egyháznak és hazának, új helyre költözik, de enyhiti fájdalmát, hogy új székhelye nem lesz messze a Segitő Szűz megszentelt helyétől. Változik a hely, mert meg kellett változnia, a régi megszentelt hagyományoktól meg kell válnia, de reméli, hogy az új intézet szelleme nem fog változni, ezután is át fogja hatni a mély hit szeretete és ápolása, ami egyedül eredményezte, hogy oly sok belső és külső ellenség támadásaival szemben képesek voltak az igaz hitet megőrizni. Az Ur Jézus szelleme lengjen az új intézet felett is. Kéri a Mindenhatót, hogy ebben az új intézetben is adjon oly derék, odaadó igazgatókat, aminőket a multban is adott, oly tanárokat, akik életük példájával az ifju lelkek kimüvelésére, jellemük fejlesztésére és vallásos érzelmük erősitésére és emelésére mindent megtesznek, akik munkaszerető, az ideálokért lelkesedő, hazájukat nem szavakkal, hanem tettekkel szerető derék polgárokat nevelnek a hazának s hű fiakat az egyháznak, akikben erős legyen a jóság, becsületesség, szorgalom és hit iránti szeretet. Úgy legyen!

Ezután Pál Gábor igazgató felolvasta a következő szövegü s az erdélyi püspöktől aláirt okmányt, amelyet az intézet négy értesitőjével és pénzekkel együtt befalaztak az alapkőbe.

D. a J. Kr.! Az ifjuságnak Isteni Üdvözitőnk alapitotta szent egyházunk szellemében való nevelésére, a tudományok és művészetek oktatására, a hazaszeretet ápolására, a székelység müvelödésének emelésére szolgáló ezen csarnok a magyar állam, Csikvármegye és Csikszereda város áldozatkészségéből épült az erdélyrészi róm. kath. státus igazgatótanácsának intézkedése és vezetése mellett a Szent István királyról nevezett erdélyrészi Szent Ferenc-rendi szerzet által harmadfélszázaddal ezelőtt alapitott és 1848-ig ezen hazafias szerzetes rend tagjainak oktatása, 3 évi szünetelés után szerzetes atyák és világi papok, később vegyesen egyházi és világi tanerők működése mellett fennállott csiksomlyói róm. kath. főgimnáziumnak Csikszeredára áthelyezése céljára X. Pius pápasága, I. Ferenc József apostoli magyar király uralkodása, Wekerle Sándor dr miniszterelnöksége, Apponyi Albert gróf dr vallás- és közoktatásügyi minisztersége, Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspöksége idejében, az Urnak 1909-ik és 10-ik esztendejében.

Az áthelyezés eszméjét Kuncz Elek kir. tanácsos, kolozsvári tankerületi kir. főigazgató vetette fel és a honfoglalás ezeredik esztendejében, 1896-ban Bándi Vazul akkori csiksomlyói főgimnáziumi igazgató inditványára Csikvármegye 100,000 koronát szavazott meg az áthelyezés céljára és később vállalta a főgimnáziummal kapcsolatos és ennek észak felé nyúló szárnyát képező bennlakás (internátus) épitési és berendezési költségeit, melyekből az épités a terv és költségszámitás szerint 332000 koronát vesz igénybe. Csikszereda város pedig e két intézetnek és az erdélyrészi róm. kath. státus által épiteni vállalt finevelő intézetnek (szeminárium) elhelyezése céljára mintegy tiz katasztrális hold területet vásárolt össze és ajánlott fel. Az állam 300000 koronával járul ezen új főgimnázium épitéséhez.

Az elvi határozatok kimondásának idején, a millenáris évben Csikvármegye főispánja Mikó Bálint, alispánja Becze Antal volt. Az épités folyama alatt főispán Kállay Ubul, alispán Fejér Sándor, Csikszereda város polgármestere Ujfalusi Jenő dr. Az erdélyrészi róm. kath. státus igazgatótanácsának világi elnöke Béldi Ákos gróf, alelnöke Lázár István gróf, előadója Pál István apát-kanonok.

Az épitési tervet Pápai Sándor műszaki tanácsos, a státus mérnöke készitette, melynek kivitelével Wusinczky testvérek és Preiszner József brassói épitési vállalkozók bizattak meg.

Az épitő bizottság Mikó Bálint v. b. t. t. elnöklete alatt Kállay Ubul főispán mint helyettes elnök, Pál Gábor főgimnáziumi igazgató mint előadó, Pápai Sándor mint müvezető, Pap Domokos a csikszeredai m. kir. államépitészeti hivatal vezetője mint helyettes müvezető, Fejér Sándor alispán, Bálint Lajos felcsiki ker. főesperes, Kassai Lajos főgimnáziumi tanár, fineveldei igazgató és Ujfalusi Jenő dr polgármester tagokból állott.

Az áthelyezésre váró csiksomlyói róm. kath. főgimnázium tanári karának tagjai: Pál Gábor igazgató, világi, Brassai Károly világi, Csató János egyházi, Erőss József egyházi, Ferencz Gyula világi, Iványi Antal világi, Jakab Antal világi, Kassai Lajos egyházi, Király Henrik dr világi, Mayer János világi, Márton István világi, Pap András világi, Rés János egyházi, Stoiber Ottó világi, Szlávik Ferenc világi tanárok, Kolonics Dénes dr a közegészségtan tanára és intézeti orvos és Dományáncz Péter római katholikus tanitóképző-intézeti rendes tanár mint ének- és zenetanár voltak.

Isten áldása szálljon mindenkor e hajlékra, a benne oktatókra és tanulni vágyókra!

Kelt Csikszeredán a készülő új főgimnázium épületének a főbejárattól 7 méternyire az első kiszögellés sarkánál elhelyezett alapkő megáldásának alattirt Majláth Gusztáv Károly gróf Erdély püspöke által végzett ünnepélyes mozzanata alkalmából, az egyezerkilencszázkilencedik évnek május hó 29. napján.

Ezután a főpásztor elvégezte az egyházi szertartást, imájában kérve az Urat, áldja meg az új épületet s a rajta dolgozókat. Imádság közben épüljenek a falak, hogy ezáltal távoztasson el az Úr minden szerencsétlenséget. Isten áldása legyen mindazokkal, kik az új épületben tanitani s tanulni fognak, hogy sok és hasznos munkát végezhessenek s az egyháznak s a hazának derék polgárokat neveljenek. Ekkor az alapkövet az Atyának, Fiunak és Szentléleknek nevében megáldva három kalapácsütéssel elzárta. Kállay Ubul főispán, Fejér Sándor alispán, Ujfalusi Jenő dr polgármester, Pap Domokos műszaki tanácsos, Bálint Lajos főesperes, Pál Gábor igazgató, Csedő István ügyvéd stb. kalapácsütései után az ünnepség véget ért.

A főpásztor a jelenlevők éljenzése közt tért vissza Csiksomlyóra.”

[Csiki Lapok, XXI. évfolyam, 23. szám, Csikszereda, 1909. június 2.]