[Fejléc: Salvator kápolna, ismeretlen fényképész felvétele, 1962. Forrás: Azopan Fotoarchívum www.azopan.ro / Keresztes Pál]
Salvator kápolna
„A Jézus Kiáltó-bércz[en] (...) áll egy kápolna annak emlékezetére, hogy ott láttatott egy lajtorja az égből alá bocsátkozni, mellyen angyalkák jártak le és fel.”
[Vándor: Közlemények Erdélyről – 1840. július 3.]
„A Kissomlyó hegyének felső, erdős részén fekszik a Krisztus Színeváltozásának tiszteletére szentelt középkori kápolna, melyet a latin Transfiguratio Salvatoris kifejezés rövidítéseként csak Salvator kápolna néven emlegetnek. Datálását megnehezíti az írott források hiánya, abban azonban megegyezik a kutatók véleménye, hogy valamikor a XV. század második felében készülhetett. A hagyomány szerint az 1456-os nándorfehérvári ütközetet Krisztus színeváltozásának napján, a Salvator nevét segítségül híva nyerték meg, ennek hálajeléül emelték a kápolnát.”
[Pál Emese (2010): A Salvator-kápolna, Csíkszereda – https://lexikon.adatbank.ro]
Salvator kápolna a Kissomlyón
[Forrás: Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, II. kötet. Csíkszék, 1868]
A Salvator kápolna 1941-ben
[Forrás: Fortepan / Lissák Tivadar]
A Salvator kápolna 1962-ben
[Forrás: Azopan Fotoarchívum www.azopan.ro / Keresztes Pál]
A Salvator kápolna 1962-ben
[Forrás: Azopan Fotoarchívum www.azopan.ro / Keresztes Pál]
A csíksomlyói Salvator-kápolna „nemcsak a Székelyföld egyik legszebb festett deszka mennyezetes építményű kápolnánk, hanem az eddig ismertek között is az első sorban foglal helyet. Különös szerkezeti megoldása, dongaboltozatos kiképzése, még ezen a vidéken is ritkaságszámba megy.
A deszka mennyezeteknél szokásos népies reneszánsz, vagy barokknak tekinthető: virág, levél és mértani vonalakból összeállított ornamentika, itt inkább csak keretet ad a 12 boltmezőben elhelyezett, felirattal is megnevezett szentek képeinek. A külső 4 ívmező csak levél és virág minta díszes itt is.
Jó kiegészítője ennek a mennyezeti képsornak, a bejárat fölötti kis karzat könyöklő deszkafalának, a 2 növénydíszes és a 3 közbenső-alakos festett, táblája.”
[Vári Mátyás: A csíksomlyói Salvator kápolnáról – Műemlékvédelem, 1968, 2. szám]
„A régi hajót borító fadonga 16 léccel keretezett, festett kazettából áll, amelyen angyalfejekből és barokk növényi elemekből összeállított tojásdad keretekben apostol — illetve ferences, jezsuita és remete szentpárok jelennek meg. A négy legnyugatibb kazetta virágdíszes."
[Babós Imre – Entz Géza: A csíksomlyói Salvator-kápolna – Műemlékvédelem, 1986, 2. szám]
A csíksomlyói Salvator-kápolna mennyezeti képsora
[Felvételek: KSz, 2023]
„A szenteket és remetéket ábrázoló képek gyakorlott mester munkájára vallanak. Az arcok oly kifejezőek és részletgazdagok, amilyenhez foghatót, a Lajtától keletre, hasonló műfajú alkotások esetében sehol sem találunk. A párosával megfestett alakok — kezükben kultikus szimbólumaikkal — kompozíciója tökéletes képszerkesztésről tanúskodik. Vitathatatlan: a magyar népi barokk festészet egyedülálló alkotásával állunk szemben.”
[Hajdú Demeter Dénes: Csíksomlyó beszédes képei – Új Ember, 1987. április 12.]
A kazetták festőjét és az alkotás időpontját illetően csak feltételezések léteznek. Azzal kapcsolatban is megoszlanak a vélemények, hogy a mennyezet és a karzat festményei ugyanazon kéztől származnak-e vagy sem.
„Vilhelm Károly, az Alakos ábrázolások a XV —XVIII. századi erdélyi templomokban (Kriterion 1975) című munkájában, keletkezésük valószínű idejének az 1678. esztendőt jelöli meg. (...) Ő úgy véli, a táblák »festője, feltételezhetően, Olaszországból kerülhetett hozzánk. Ezért, hogy ilyen korán és ilyen tisztán barokkosra komponálta az alakokat, és az őket ölelő, díszeket.«
[Székely András: Csíksomlyó, avagy egy hármasoltár históriája – Új Tükör, 1979. december 9.]
Székely András szerint „... csak annyi bizonyos, hogy a mű készítője szerzetes volt. Nyilván a ferences rendház tagja, ezért nem örökítette meg nevét, és ezért ábrázolt barátcsuhás, remete életmódjukról híres szenteket. Ám ebből még korántsem következik, hogy Itáliából származott lett légyen. Inkább erdélyi emberre gondolhatunk, aki előtt kétféle példa lebegett: az egyik az ádámosi, énlakai, felsőboldogfalvi, gelencei, székelydályai és más templomok kazettáinak virág- és madárdíszei, a másik az a mintakincs, amelyet a kor barokk metszeteiről, szentképeiről elsajátíthatott – ezek pedig rendelkezésére álltak a rendházban.”
[Székely András: Csíksomlyó, avagy egy hármasoltár históriája – Új Tükör, 1979. december 9.]
Hajdú Demeter Dénes szerint „erős a gyanú”, hogy Kájoni János festette a a Salvator-kápolna boltozatának mennyezetkazettáit.
[Hajdú Demeter Dénes: A magyar művelődés hajdani munkása: Kájoni János – Új Tükör, 1987. április 26.]
Babós Imre és Entz Géza szerint: „1800 körül festették e kazetták alakos ábrázolásait valamint az ugyancsak kazettás mellvéddel ellátott nyugati karzatot.”
[Babós Imre – Entz Géza: A csíksomlyói Salvator-kápolna – Műemlékvédelem, 1986, 2. szám]Székely András szerint „... csak annyi bizonyos, hogy a mű készítője szerzetes volt. Nyilván a ferences rendház tagja, ezért nem örökítette meg nevét, és ezért ábrázolt barátcsuhás, remete életmódjukról híres szenteket. Ám ebből még korántsem következik, hogy Itáliából származott lett légyen. Inkább erdélyi emberre gondolhatunk, aki előtt kétféle példa lebegett: az egyik az ádámosi, énlakai, felsőboldogfalvi, gelencei, székelydályai és más templomok kazettáinak virág- és madárdíszei, a másik az a mintakincs, amelyet a kor barokk metszeteiről, szentképeiről elsajátíthatott – ezek pedig rendelkezésére álltak a rendházban.”
[Székely András: Csíksomlyó, avagy egy hármasoltár históriája – Új Tükör, 1979. december 9.]
Hajdú Demeter Dénes szerint „erős a gyanú”, hogy Kájoni János festette a a Salvator-kápolna boltozatának mennyezetkazettáit.
[Hajdú Demeter Dénes: A magyar művelődés hajdani munkása: Kájoni János – Új Tükör, 1987. április 26.]
Babós Imre és Entz Géza szerint: „1800 körül festették e kazetták alakos ábrázolásait valamint az ugyancsak kazettás mellvéddel ellátott nyugati karzatot.”
[Babós Imre – Entz Géza: A csíksomlyói Salvator-kápolna – Műemlékvédelem, 1986, 2. szám]
„A donga (...) gerincén koronával összefogott kettős fapajzsban Mikes Kelemen háromszéki kapitány (+ 1686) és Kálnoky Sámuel erdélyi kancellár (+ 1706) MK és KS monogramokkal ellátott címere látható.” A háromszéki főnemesek támogatták a kápolna kibővítési munkálatait 1680 körül.
[Babós Imre – Entz Géza: A csíksomlyói Salvator-kápolna – Műemlékvédelem, 1986, 2. szám]
Mikes Kelemen háromszéki kapitány és Kálnoky Sámuel erdélyi kancellár címere a dongaboltozaton
[Felvétel: KSz, 2023]
„Szólnunk kell még a kóruskarzat festményeiről is. (...) A három alakos kazettán Szent István és Szent László király fogja közre Magyarország Nagyasszonyát, a Patrona Hungariae-t. Ezek az ábrázolások szintén olyan munkák, melyek a székelység nemzeti érzésének, vallásosságának messzi múltjába vezetnek vissza.”
[Hajdú Demeter Dénes: Csíksomlyó beszédes képei – Új Ember, 1987. április 12.]
A kóruskarzat festményei
[Felvétel: KSz, 2023]
„1878-ban, mikor a történelmi nevezetességü Salvator-kápolnát megujították: az ő [Imets Fülöp Jákó – szerk. megjegyz.] terve és személyes közreműködése mellett sikerült az, hogy a csekély kápolna diszes és lakályos templommá varázsoltatott át. Ott diszlenek a kápolna oldalain és belső boltívén is az általa irt és sajátkezüleg lerajzolt ékes feliratok.”
[Glósz Miksa: Visszapillantás Imets F. Jákó tb. főesperes és főgymn. igazgató 25 éves tanári működésére – A Csiksomlyói Róm. Kath. Főgymnasium Értesítője az 1886-87-ik tanévről]
[Felvétel: KSz, 2023]
A kápolna ékes feliratai
[Felvételek: KSz, 2012]